Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

1931. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY

AZ IRODALMI ÉS A MŰVÉSZETI TULAJDON TÁRGYÁBAN MONTEVIDEÓBAN, 1899. ÉVI JANUÁR HÓ 11. NAPJÁN KELT NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS BECIKKELYEZÉSÉRŐL1

í. §. Az irodalmi és művészeti tulajdon tárgyában Montevideóban 1889. évi január hó 11. napján kelt nemzetközi szerződés és az 1889. évi február hó 13. napján ugyanott kelt pótjegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatnak.

2. §. Az 1. §-ban említett szerződésnek és pót jegyzőkönyvnek magyar fordítása a következő:

1. cikk. Az aláíró államok kötelezik magukat arra, hogy a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően elismerik és megvédik az irodalmi és művészeti tulajdonra vonatkozó jogokat.

2. cikk. Minden irodalmi vagy művészeti mű szerzője és ennek jogutóda az aláíró államokban azokat a jogokat élvezi, amelyeket annak az államnak törvénye megad, ahol a művet először tették közzé vagy alkották.

3. cikk. Az irodalmi vagy művészeti mű tulajdonjoga a szerző javára magában foglalja a rendelkezés, a közzététel, az elidegenítés, a fordítás vagy a fordítás megengedésének és a bármely alakban való sokszorosításnak jogát.

4. cikk. Egyik állam sem köteles az irodalmi vagy a művészeti tulajdonjogot hosszabb időtartamra elismerni, mint amely oly szerzőre irányadó, aki ott szerzi meg ezt a jogot. Ez az időtartam a mű származásának országában megállapított időre korlátozható, ha az rövidebb.

5. cikk. Az irodalmi és a művészeti művek kifejezés magában foglalja a könyveket, füzeteket és bármely más írói művet; a színműveket vagy zenés színműveket, a koreográfiái műveket, a zeneműveket szöveggel vagy anélkül; a rajzokat, festményeket; a szobrokat, metszeteket; a fényképészeti műveket, kőnyomatokat, térképeket, a földrajzra, helyrajzra (topográfiára), építészetre vagy általában a tudományra vonatkozó terveket, vázlatokat és domborműveket; végül magában foglal általában az irodalom és a művészet körébe tartozó i

i Magyarország csatlakozása 1931. szeptember 2-án közöltetett az argentínai kormánnyal, mely a csatlakozást ugyanezen napi hatállyal elfogadta. Hasonlóképpen elfogadta a csatlakozást Bolívia és Paraguay.