Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Első fejezet. A szerzői jog mibenléte
vetköztetnek, a mű és szerzője közötti kapcsolatot megszüntetik. A szerző elhalálozása után a személyiségi jogokat legközelebbi hozzátartozói gyakorolhatják. Az 1953. XII. 22-én kelt csehszlovák törvény szerint a szerzői egyesületek és a szerzői jog oltalmának szolgálatára rendelt szervezetek mindenkor felléphetnek a szerző személyiségi jogainak védelme érdekében [63. cikk (3) bek.]. Hasonlóan rendelkezik az 1952. július 10-én kelt lengyel törvény 54. §-a is. A Szerzői Jogvédő Hivatal és a Képzőművészeti Alap is hivatva van hazánkban a szerzői személyiségi jog érdekében való fellépésre, ha nincsen olyan hozzátartozója a szerzőnek, aki ezt szorgalmazná. A szerző nem kötelezhető arra, hogy a művet, melynek elkészítésére magát szerződésileg kötelezte: tényleg meg is alkossa. Á szerződő ellenfél kérelmére legfeljebb kártérítésre kötelezhető a szerző, ha a művet — szerződéses kötelezettsége ellenére — meg nem alkotja és le nem szállítja. A kártérítés mértéke az a tényleges kár, melyet a szerző, szerződéstszegő magatartásával a kiadónak, színháznak stb. okozott. Törvényünk biztosítja a szerző javára azt is, hogy írói, zenei vagy egyéb alkotása (kézirat, festmény, szobor stb.) hitelezői javára bírói végrehajtás tárgyát-nem képezheti. Sőt nem képezheti végrehajtás tárgyát a szerzői alkotás még a szerző örököseinél sem (4. §). A mű nyilvánosságra hozatalát vagy forgalomba hozatalát bírói szó kényszerével sem engedi meg a törvény, ha a szerző hozzá nem járul nyilvánosságra hozatalához vagy értékesítéséhez. Végrehajtás tárgyát csak az a vagyoni előny képezheti, ami a szerzőt vagy jogutódát a mű értékesítése folytán megilleti. Ez a szabály isr a személyiség oltalmára szolgál. Magyarországon számos ország polgárának műve nem élvez oltalmat, mert a szerző hazája sem ismeri a magyar szerzők műveinek oltalmát. Mégis úgy véljük, az ilyen oltalom alatt nem álló művet sem szabad megcsonkítani, eltorzítani vagy a szerző nevét elhagyni. A szerző személyiségi jogairól hatályosan le nem mondhat, azokat a maguk egészében át nem ruházhatja. Mégis a személyiségi jog keretében is adhat engedélyeket a szerző az értékesítőt nek. (Pl. a filmvállalkozónak megengedheti, hogy regényét vagy 18
