Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Első fejezet. A szerzői jog mibenléte
közlendő változtatásokhoz a szükséghez képest hozzájárul. A színpadi mű nyilvános előadásának próbái során gyakran jelentkezik szöveg-mellőzések vagy kiegészítések szüksége. Ettől a szerző nem zárkózhat el, ha eszmei mondanivalóját, írói tekintélyét a módosítás nem sérti. Fokozottabban áll ez, ha a mű más művészeti területen nyer alkalmazást. A filmmű természetéből folyik, hogy az alapulfekvő novella, regény vagy színmű jelentősebb módosítást, kiegészítést vagy rövidítést szenved. Ezzel a filmesítési szerződést kötő szerzőnek számolnia kell. De a filmnél is határt szab a módosításnak az az elv, mely szerint a mű el nem torzítható és a műben lefektetett gondolat meg nem hamisTthato. A Berni Egyezmény (római szöveg) 6/a cikke szerint, függetlenül a szerző vagyoni jogaitól, sőt még azoknak átruházása esetén is, a szerző megtartja azt a jogát, hogy a szerzőséget elismerjék (droit de paternité), művét el ne torzítsák, meg ne csonkítsák vagy meg ne változtassák oly módon, mely becsületére vagy hírnevére sérelmes lehetne (droit au respect). (A berni egyezményről tüzetesebben a XIII. fejezetben lesz szó.) Az idézett egyezményi rendelkezés csak a külföldi egyezményes államok alattvalóit védi. A magyar bírói gyakorlat ezt a szabályt azonban a belföldi szerző javára is alkalmazza. A Berni Egyezmény idézett szövegének ratifikálása után mondotta ki Legfelsőbb Bíróságunk, hogy törvényünknek a szerzői jog átruházásáról vagy átszállásáról rendelkező 3. §-át helyesen akként kell értelmezni, hogy a szerzői jog átruházása ellenére is, a szerzőnél maradnak még az ő személyiségéhez tartozó jogai. Nevezetesen az a jog. amelynél fogva annak elismerését és feltüntetését követelheti, hogy ő a mű szerzője — és az a jog, amelynél fogva a mű reá sérelmes megváltoztatása ellen tiltakozhatik. E jogok a szerző halála után is fennmaradnak arra az időre, amelyre a halála után a mű még védelem alatt áll. (Legfelsőbb Bíróságunk által hatályában fenntartott 934. számú elvi jelentőségű határozat.) Felvetődik azonban a kérdés, nem volna-e helyesebb a szerző alkotásának további védelme. Ne csak a védelem idején belül álljon fenn a sérelmes megváltoztatás tilalma, hanem azt követően is. A szerző halálát követő védelmi idő eltelte után sem lehet közömbös a nép kultúrájának szempontjából, ha valamely közismert és megbecsült művészi alkotást eltorzítanak, jellegéből ki-2 A magyar szerzői jog zsebkönyve 17
