Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
két a leadásokat is felfoghatja, költségmentesen szalagra rögzítheti bármelyik magánszemély. Érthető, hogy az érdekelt ipari vállalatok és rádióvállalatok körében ez a kérdés élénk figyelmet váltott ki. A zeneszerzők is jogaik sérelmét látták a magnetofonszalag engedély nélküli és ellenőrizhetetlen készítése körül. A magnetofonszalaggal kapcsolatos jogi kérdések forrongó tömegéből kettőt emelünk ki: Az egyik, hogy a rádióvállalatok a magnetofonszalag feltalálása óta saját céljaikra, a sugárzásra kerülő felvételeket előbb magnetofonszalagra veszik fel. A sugárzás a szalagokról történik. A szalagok útján ellenőrzik a felvétel művészi színvonalát is. De a magnetofonszalag segítségével a sugárzás költségmentes megismétlését biztosíthatják maguknak. Ezáltal a rádióvállalatok rendkívüli megtakarításokat érnek el. A nyugati országokban a rádióvállalátok túlnyomó része békésen megállapodott a szerzői tömörülésekkel a rádióprogramnak magnetofonszalagra történő felvételéért fizetendő mechanikai szerzői jogdíj tárgyában. Ahol a mérték tekintetében nem tudtak megállapodni, vagy elvi nehézségek mutatkoztak, a bíróság döntött. Eddig mindenütt a szerzők javára. Már csak alig van olyan ország, amely a Berni Unióhoz tartozik, és amelynek rádióvállalata a szerzők javára mechanikai felvétel címén külön szerzői jogdíjat nem fizet. A másik kiemelkedő vita a magnetofonszalag használata körül ott keletkezett, hogy a zeneszerzők azoktól a .magánosoktól, akik otthon gramofonlemezekről és rádióelőadásokról magángyűjteményt állítottak össze szalagon, szerzői jogdíjat igényelnek. Ez a kérdés azért is tekinthető rendkívüli jelentőségűnek, mert eddig az volt az elterjedt elvi álláspont, hogy a szerzői jog érvényesülésének határt szab minden személy magánlakása. A nyilvános előadás szempontjából szinte az egész világon a családiasság körét meghaladó nyilvánosság az, amely előtt történő előadásért a szerző jogdíjigényt támaszthat. Ami a családi körben tőidén ik, e felfogás szerint a szerző elől el van zárva. Ezúttal azonban éppen a családi körben történik a szerzői jogoknak jelentős felhasználása a szerző engedélye nélkül. Naponként tömegesen növekvő mértékben. Ezért a szerzők érdekeik védelmére fellépni kénytelenek. Legutóbb a Német Szövetségi Köztársaság legfelsőbb bíró-166