Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
átalányösszeg ellenében művének minden szerzői jogát korlátlanul és az oltalmi idő egész terjedelmére — vajon ez az átruházás magában foglalja-e annak a filmjognak átruházását is, amelyet abban az időben a szerződő felek még nem ismertek? Legfelsőbb Bíróságunk — külföldi hasonló ítéletekkel egybehangzóan — úgy döntött, hogy a technika haladása folytán újonnan keletkezett értékesítési lehetőségek a szerzőnél maradnak, akármilyen határozott kifejezéssel ruházta át a szerző mindennemű szerzői jogát a kiadóra. Ezt az álláspontot a bíróságok lényegében azzal indokolták, hogy a felek szerződési célja nem irányulhatott másra, mint azon értékesítési módok kiaknázására, amelyek a szerződéskötés időpontjában ismeretesek voltak. A kiadónak nem is állott módjában mérlegelni egy akkor ismeretlen, úi értékesítési mód jelentőségét és anyagi értékét, következőleg a kifizetett átalányárban ennek ellenértékét nem is téríthette meg. Fontos kötelessége a filmet előállító vállalatnak, hogy ne csak saját hatáskörében gondoskodjék a film szerzői neveinek a filmszalagon történő feltüntetéséről, hanem azokban a szerződésekben, amelyeket akár belföldivel, akár külföldivel létesít, kikösse hogy az alapulfekvő mű, a forgatókönyv, a zene szerzőinek nevét minden alkalommal ott is tüntessék fel, ahol a filmmű nyilvános előadását hirdetik vagy propagálják. Legfelsőbb Bíróságunk Af. II. 20 229/9/1955. szám alatt hozott ítéletében eltiltotta a filmet forgalomba helyező vállalatot attól a magatartástól, hogy a filmművet az író és zeneszerző nevének mellőzésével falragaszokon. hírlapi hirdetményekben vagy egyéb helyen hirdesse. Az a rendkívüli morális és materiális érdek, amely az alkotó művészt nevének következetes feltüntetéséhez fűzi, megkívánja, hogy minden értékesítési szerződésben ez a kötelezettség kellő nyomatékkai kifejezésre jusson. A sugárzás jogát a televízió a szerzőtől éppen úgy megszerezni tartozik, mint a rádió. Vonatkozik ez nemcsak a televízió által tervszerűen előkészített és saját szerveivel előadott művekre, de azokra is, melyeket a televízió már készen kap. Ilyenek a filmek, színházi előadások, melyeknek sugárzásáért az írót és zeneszerzőt külön szerzői jogdíj illeti meg.
