Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
4. Színpadon kívüli nyilvános előadás joga Ezen a jogterületen a jelenleg hatályos jogszabályok nagyobb mértékben védik a zeneszerzőt és csak kisebb mértékben az írót (lásd IV. fejezet 4. pont). Általában mostoha álláspontra helyezkedett a szerzői jogról szóló törvényünk akkor, amikor az írói művek közül csak a színpadi művek nyilvános előadását helyezte oltalom alá. Mellőzte a védelmet az egyéb írói és költői művek nyilvános előadásával szemben. Az volt a feltevés, hogy sem a prózai, sem a költői írói művek nyilvános előadása nem lehet a gyakorlatban olyan jelentős, hogy ezeket a nyilvános előadással szemben védelemben kellene részesíteni. Ennek a mostoha álláspontnak az volt az eredménye, hogy költői esteket vagy vasárnap délelőttöket szerveztek vállalkozók, ahol kiváló előadó művészek elszavalták kiváló költőink jeles alkotásait, anélkül, hogy erre engedélyt kellett volna kérni, anélkül, hogy ezért szerzői jogdíjat fizettek volna. A háború előtt igen gyakran voltak ilyen rendezvények, főleg Ady költeményeiből, amelyek jelentős anyagi eredménye a szerző özvegye javára mitsem jelentett. Az írók állandóan szorgalmazták ennek a jogszabályhiánynak megszüntetését. Számos ízben kilátásba is helyezték a sérelem orvoslását. A mai napig eredmény nélkül. A színpadi művek (teljes estét betöltő színpadi művek, egyfelvoriasósók. jele~hetek stb.) a színpadon kívüli előadásolckal s"zémben is védve vannak. Csak az elbeszélések és költemények nincsenek védve semmiféle előadással szemben. Kerülő úton nyújt némi segítséget az a rendelet, amely a színpadon kívüli előadások egész anyagát szabályozza. Azáltal, hogy a műsoros rendezvényekhez tanácsi engedélyt kell szerezni a jogszabály szerint és ezt csak a szerzői jogdíj kifizetésének igazolása ellenében adják ki. A műsoros rendezvényeknek megszabott szerzői jogdíja van, tekintet nélkül arra, hogy kizárólag színpadi írói művek, vagy egyéb írói művek (novella, költemény) kerülnek előadásra. Ezekben az esetekben a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz befolyó szerzői jogdíjat a hivatal kiszolgáltatja azoknak az íróknak is, akiket az alább ismertetendő jogszabályok a szerzői jogról szóló törvény hiányossága ellenére is megvédenék. Alapvető jogszabály a színpadon kívüli előadás területén az 1 1958. (í. 31.) M. M. sz. művelődésügyi miniszteri rendelet, mely 159