Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
3. A filmesítési szerződés Törvényünk hetedik fejezete a mozgófényképészeti művekről szól. Szabályozza a mozgófényképészeti mű szerzői jogi oltalmának előfeltételeit, az oltalom idejét, a nyilvános előadás jogát, a szerzői név feltüntetésének kötelezettségét és végül utal a 6. § 10. pontjára, amely tilalmat tartalmaz a szerző beleegyezése nélkül a műnek felhasználása tekintetében mozgófényképészeti mű céljára. Ugyanott utal a 8. §-ra, amely az átdolgozó és alkalmazó jogait — bár az eredeti mű szerzőjétől függően — külön védi. A mozgói én yképészeti művel kapcsolatos joganyag rendkívül bő. Kiterjed a szerzői jogon kívül a munkajogra, a mű terjesztésének jogára és az értékesítés körében fölmerülő számos jogi problémára. Összefonódik az előadó művészek jogával is. Ebben a szűk keretben azonban csak azt a kérdést tárgyaljuk behatóbban, milyen szerepe van az írói mű szerzőjének és a zeneszerzőnek a film megalkotása és értékesítése körében. A törvény 6. §-ának 10. pontja a szerző kizárólagos jogának ismeri el a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy művét mozgófényképészeti mű alkotásánál felhasználják. A film valamely írói műnek csak lényegét is felhasználhatja, csak alapvető ötletét, cselekményének fontcs vázát és a szereplő személyek jellemét. Sőt ezt esetleg csak részben teszi. Mindez a kérdés megítélésére jogi szempontból jelentőséggel nem bír, mert az egész vagy a rész felhasználása a szerző engedélye nélkül egyaránt tilos. Az író kizárólagos értékesítési jogai egyikére támaszkodik, amikor a filmvállalkozónak jogot ad arra, hogy művét film elkészítése céljából felhasználják, megfilmesítsék. Az írói mű, amelynek filmesítési jogát a filmvállalkozó megszerzi, rendkívül eltérő lehet. Az eltérés a mű terjedelmében, tartalmában, külső megjelenésében (vers, próza) egyaránt jelentkezhetik. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a filmvállalkozó a filmesítési jogot a kis jelentőségű vagy rövidlélegzetű mű szerzőjétől éppen úgy megszerezni köteles, mint a nagy regények szerzőitől. A filmmű kialakításának műszaki és művészeti előfeltételei megkövetelik, hogy a film alapját képező írói műből forgatókönyv készüljön. Forgatókönyv, amely a film sajátlagos művészi igényeinek megfelelően jelenetekre bontja az írói mű eseménysorozatát. Ez külön jelentős hozzáértést és a filmművészetben való jártas-153
