Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
ságot igénylő írói tevékenység, amelynek szerzői jogi védelmét a törvény 8. §-a külön biztosítja. Érthető módon csak akkor, ha az alapulfekvő mű szerzőjétől a forgatókönyvre való átdolgozás jogát a filmvállalkozó korábban megszerezte. Az átdolgozót a filmvállalkozóval szemben teljes védelem illeti meg. Ezután kerül a forgatókönyv a film kialakítóinak művészi tevékenységi körébe. A művészek élén a rendező áll, akinek kezében a forgatókönyv — hasonlóan mint a bíró kezében a törvény — eleven életté válik. A rendező mellett az előadóművészek, a kép és hang megrögzítőinek művészei tevékenykednek. A színpadi előadásról már ismert díszlettervező és ruhatervező művészek mindmegannyi tényezői annak az egységes alkotásnak, melyet hangos film, illetőleg zenés film néven ismer a gyakorlati élet. Amit az író szinte korlátlan képzelete kigondolt és papírra vetett, azt ennek a nagy — képességekkel vértezett — gárdának kell a film egész különleges művészi eszközeivel olyképpen kialakítania, hogy a kép, a szó és a zene együttes varázsa biztosítsa a célzott művészi eredményt. A film kialakítása igen jelentős materiális áldozatot igényel, következőleg rendkívüli a kockázat, mely a filmvállalkozóra hárul. A befektetéseknek ezt a rendkívüli mértékét a filmvállalkozónak a filmszalag értékesítése útján kell visszakapnia. A filmszalag értékesítése a gazdasági életben a filmvállalkozónak a filmszalag feletti feltétlen rendelkezési jogát feltételezi. Ez a rendelkezési jog elvileg azt a kérdést veti fel. hogy a megalkotott filmnek ki a szerzője. Akik a kérdést csak a vállalkozó gyakorlati érdekéből szemlélik, könnyen hajlamosak annak elfogadására, amit a nagy amerikai filmvállaikozók oly hevesen szorgalmaznak, a film szerzője: a vállalkozó. A film szerzői joga felett tehát ott a vállalkozó mini szerző rendelkezik.. Ez az elvi álláspont azonban téves. Bármennyire érthető, hogy a tőkés gazdálkodást folytató országokban a filmvállalkozók magukat egyben ennek a rendkívül bonyolult és érdekes művészi alkotásnak szerzői gyanánt kívánják elismertetni, ennek sem ténybeli, sem jogi előfeltételei nincsenek meg. A megfilmesített cselekmény az írói művön nyugszik. A benne mozgó embereket az író képzelőereje teremtette. Az író alkotóereje formálta meg az elképzelt személy jellemét, elhatározásait, cselekedeteit. A drámai összeütközés gondolata és a kibonyolítás rendje az írótól ered. Azt tehát nem lehet elvitatni, 154 ... • -tárnám ' .