Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

TIZENHETEDIK FEJEZET

A SZERZŐI JOG NÉMELY ÉRTÉKESÍTÉSI MÓDJÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK

Ismételten rámutattunk arra, hogy a szerzői jog gyakorlati jelentősége azokban a szerződésekben jelentkezik, amelyeket a szerzők a törvény által védett jogaiknak értékesítése céljából kötnek az egyes vállalatokkal. Az ilyen szerződések tartalmától függ, vajon a szerzői jog oltalmi szabályai holt betűk maradnak-e, vagy hozzásegítik-e a szerzőt azokhoz a materiális előnyökhöz, melyek biztosítása érdekében a törvény létrejött.

Csak néhány fontosabb szerződéssel foglalkozunk. Ezekkel is csak vázlatszerűen. így:

1. a kiadói ügyletről.

2. a színházak nyilvános előadását tárgyazó szerződésekről.

3. a filmesítés jogáról,

4. a zeneművek színpadon kívüli nyilvános előadásával

egybefüggő szerződésekről, ■' / -■ ^ * ■ -5. végül a mechanikai jogok értékesítéséről lesz az alábbiakban szó.

1. A kiadói szerződés

A kereskedelmi törvény 515. §-a szerint az az ügylet, amely által a kiadó kész vagy készítendő irodalmi, műszaki vagy művészeti munka többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére a szerzőtől vagy ennek jogutódaitól kizárólagos jogot szerez: kiadói ügylet.

Ezt a rendelkezést kiegészíti ugyanezen törvény 519. §-a, mely szerint a kiadó a kéziratban vagy a megállapított eredetiben átvett munkát saját, költségén változatlanul többszörözni és kellően forgalomba helyezni tartozik.

132