Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
TIZENNEGYEDIK FEJEZET A MAGYAR SZERZŐI JOG TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATOS ADATAI Knorr Alajos: „A szerzői jog magyarázata” című, 1890-ben megjelent művének IX—XVIII. lapjain közöltek alapján ismertetjük az alábbi adatokat: Hazánkban is királyi rendeletek nyújtottak kiváltságot egyes vállalatoknak vagy intézeteknek az irodalmi tulajdon védelmére. Később udvari rendeletek nyújtottak ilyen privilégiumot. Így jelent meg Nagyszombaton 1584-ben királyi privilégiummal a Corpus Juris. A nagyszombati egyetem királyi kiváltságot élvezett iskolakönyvek kiadására kizárólagos joggal. 1793. évi november 3-án 12 157. szám alatt királyi rendelet büntetés és kártérítés terhével tiltja a belföldi utánnyomást, kivéve, ha valamely nyomdász a könyv példányainak elfogyása vagy azoknak fölötte magas ára miatt az utánnyomásra engedelmet kapna. Külföldön megjelent munkákat szabadon lehetett utánnyomni. Magyarország és az ausztriai örökös tartományok közt 1794. január óta viszonosság volt. A gyakorlat e kiváltságok által nemcsak a nyomdászt, hanem az írót és jogutódait is védte, időkorlátozás nélkül. Ez a védelem szorosan összefüggött a politikai hatóságok által gyakorolt cenzúrával. Az irodalom fejlődése során felmerült annak szüksége, hogy a szerző joga határozottabban nyerjen elismerést. A Kisfaludy Társaság kezdeményezésére készült Szemere-féle javaslatot az 1844. évi országgyűlés elfogadta és szentesítés végett felterjesztette. A javaslat szerint a szerzői jog megsértői ellen a büntető bíróságnál kellett védelmet keresni. A törvényjavaslatot a király vem szentesítette, visszaküldte az országgyűlésnek, tüzetesen felsorolt módosítások érdekében. Később a törvényhozás ezzel a javaslattal már nem foglalkozott. E törvényjavaslat tartalmára való figyelemmel került az 1847. évi országgyűlés elé egy újabb, Jászay-féle törvényjavaslat, melyet azonban az országgyűlés az időközi események okából nem tárgyalt. Az 1848—49. évi szabadságharc okozta, hogy a törvényhozás működésének felfüggesztése miatt a szerzői jogról szóló jogszabály nem kerülhetett tető alá. 1853. május 1-től kezdve Magyarországon az osztrák általános polgári törvénykönyv, a hozzácsatolt függelékben foglalt utólagos 124
