Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

szerű kiadásban), vagy ha a mű még nem jelent meg ugyan, de kézirata, vázlata vagy egyéb objektív formában megrögzített példánya a Szovjetunió területén van.

Ha a mű külföldön jelent meg, vagy a kézirat, vázlat stb. külföldön található, úgy a szovjet jog a szerzői jogot csak abban az esetben adja meg, ha a Szovjetunió és azon külföldi állam között egyezmény van hatályban, ahol a mű megjelent. Ha a mű külföldön jelent meg, vagy a kézirat stb. külföldön van, de a szerző szovjet honos, a szovjet jog védi ennek művét akkor is. ha a külföldi állammal egyezmény nincsen.

A Szovjetunió eddig semmiféle állammal a szerzői jogok kölcsönös oltalma érdekében szerződést nem kötött. Következőleg a magyar művek a Szovjetunióban nem élveznek oltalmat. A szovjet műveket ezért Magyarország sem védi. Kivételt képezne azon eset, ha a szovjet szerző műve első ízben Magyarországon vagy a berni egyezmény más állama területén jelenne meg. Ebben az esetben a műnek Magyarország vagy a másik egyezményes állam volna a származási országa. A berni egyezmény 6 cikke szerint az ilyen műnek ugyanazt az oltalmat lennénk kötelesek biztosítani, mint a belföldi szerzőnek és az összes berni egyezményes államok biztosítanák az ilyen mű számára mindazon jogokat, melyeket az egyezmény előír.

Az 1947 : XVIII. törvény (párizsi békeszerződés) a második világháború során a szövetséges és társult hatalmak oldalán elszenvedett károkról és hátrányokról, a jogérvényesítő és oltalmi időtartamok meghosszabbításáról rendelkezik.

123