Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenegyedik fejezet. A bitorlás jogkövetkezményei: büntetés és kártérítés
iosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket zár alá veszi, és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltja” (28. §). A zárlat az elkobzás és megsemmisítés igény biztosítására szolgál. (10., 60. sz. ítéletek.) Ideiglenes intézkedések [105/1952. (XII. 28.) és 9800/1922. lg. M. számú rendeletek] keretében kérheti a sértett, hogy a bíróság valamely jogellenes cselekmény ideiglenes abbahagyására kötelezze a panaszlottat. Például példányok terjesztését, nyilvános előadás folytatását vagy olyan magatartást, mely a szerző jogvédte érdekét sérti, a bíróság ideiglenes intézkedés keretében eltilthat. A szerzői jogi pereknek a megyei bíróságok hatáskörébe utalása azért történt, mert a szerzői jog körében felmerülő vitás kérdések sokrétűek, gyakran igen bonyolultak, a művészi alkotás és az alkotás értékesítése számos kérdésének elméleti és gyakorlati ismeretét tételezik fel. A belföldi és külföldi értékesítési kapcsolatokat, nemkülönben e kapcsolatokat szabályozó államközi egyezmények alkalmazásának gyakorlatát is ismerni kell. A peres vita nem ritkán vagyonjogi szempontból alárendelt jelentőségű, elvi szempontból nagy kihatású lehet. Kihathat a szerző és műve közötti kapcsolatra, a művel szemben harmadik személyek rendelkezési jogára, az értékesítési lehetőségek belföldi és külföldi korlátáira stb. A Szovjetunió is fenntartotta a rendes bíróságok hatáskörét a szerzői joggal kapcsolatos vitákra nézve és mellőzte az ilyen pereknek a döntőbizottságok elé utalását. Ez örvendetes, mert fennmarad a szakbíróságok ilyen jellege, a tényállás alaposabb kivizsgálásának, szakértők meghallgatásának lehetősége, vagyis mindazon perjogi eszközök alkalmazása, amelyek a szerző és alkotásának viszonyában a felmerült vitás kérdés gondos eldöntéséhez elengedhetetlennek jelentkeznek. Azért is helyes ez a szabályozás, mert mindig mód van a fellebbezési fórum igénybevételére. Kívánatos, hogy az ilyen kényes, alapos megfontolást és körültekintést igénylő vitás ügyekben fellebbezni lehessen. Indokolt a rendes bíróságok hatáskörének kijelölése végül, mert a szerzői jogi viták keretében büntetőjogi elvek is jelentkeznek. A szerzői jog megsértése mindig bitorlás és annak büntetőjogi elbírálása gyakran csak azért marad el, mert a sértett idevonatkozóan indítványt nem tesz. Hivatalból pedig a szerzői jog bitorlása nem üldözhető. De a jogkövetkezmények megállapításánál ez a büntetőjogi jelleg akkor is jelentkezik, ha a bíróság büntetést nem is szab ki. A kártérítő jogkövetelmények megállapításának előfeltétele annak kiderítése, történt-e bitorlás, megsértették-e a szerző valamely kizárólagos jogát vagy sem? Az írói orzás (plágium) tényállásának büntetőjogi és polgári jogi jellege ’ gyakran rendkívül összefonódott és bonyolult jelenség, mely kiváló szakértők vizsgálata és véleménye nélkül el sem bírálható. A bíróság büntetést csak akkor szabhat ki, ha idevonatkozó indítványát a sértett magában a keresetlevélben terjeszti elő Í980(ÍY92^. lg. M. számú rendelet 5. § (2) bek.]. Később ez már nem pótolható. De nem szorgalmazható akkor sem, há TÍ bitor'iási cselekményről a sértett tudomást szerzett és ettől szállított három hónapon belül idevonatkozó igényét bírói útra nem terelte (38. §). Ezt követően csak kártérítési és egyéb polgári jellegű igényeit érvényesítheti. Ennek is hallt
