Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Nyolcadik fejezet. Házassági vagyonközösség és öröklés a szerzői jogban
NYOLCADIK FEJEZET HÁZASSÁGI VAGYONKÖZÖSSÉG ÉS ÖRÖKLÉS A SZERZŐI JOGBAN (Szjt. 3. § és 1952 :IV. tv.) Az 1952 : IV. tv. 27—31. §-ai csak körültekintő gonddal és a szerzői jog sajátos jellegének megfelelő módon alkalmazhatók a szerző és a házastársa vagyonközösségénél. Kizárólag az a szerzői jogdíj tekinthető a közös vagyon keretébe tartozó vagyontárgynak, amely a szerző bármely kizárólagos jogának a Szjt. 3. §-a szerinti értékesítése nyomán a szerzőt megilleti. A vagyonközösség szempontjából egyedül e házassági együttélés tartama alatt kötött ügyletek alapján már kézhezvett vagy a jövőben esedékessé váló szerzői jogdíjak tekinthetők a Csjt. 27. §-a szerinti „vagyontárgyaknak”. A személyiségi jogok és az ezekkel szorosan egybefüggő rendelkezési jogok mindig az élő szerzőnél maradnak. Ezekre a házastárs a vagyonközösség szempontjából igényt nem tarthat. Viszont a házassági együttélés megszűnése után is megilleti a szerző házastársát az együttélés alatt kötött értékesítési ügyletből eredő, de a szerző számára csak később folyósításra kerülő szerzői jogdíjaknak fele része. A házasság előtt és az életközösség megszűnése után kötött értékesítési ügyletek nyomán keletkező igények kizárólag a szerzőt illetik. Az 1952 : IV. tv. vag'yonközösségi rendszere azokra a házasságokra, amelyeknél a szerző házastárs a törvény hatálybalépte előtt már meghalt: nem alkalmazható. A szerző halálával — az életében át nem ruházott — szerzői jogok a szerző hagyatékához tartoznak (Szjt. 3. §) és az örökösödés általános szabályai alapján szállnak az örökösökre, lásd e kérdés részletes kifejtését dr. Nizsalovszky Endre: „A szerzői jog öröklése és a Ptk. tervezete” című tanulmányában. (Magyar Jog 1958. 6. sz.)
