Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Nyolcadik fejezet. Házassági vagyonközösség és öröklés a szerzői jogban
Az örökösökre átszálló részen gyakorolható özvegyi haszonélvezeti jog kérdése gyakorlatilag bonyodalmakra adhat okot. A szerzői jog vagyonjogi része azokból a jövedelmekből áll. amelyek az egyes értékesítési lehetőségek folytán (könyvkiadás, nyilvános előadás, filmesítés, rádióleadás stb.) befolynak. A szerzői oltalmi idő korlátolt volta folytán a befolyt szerzői jogdíjakkal felemésztődik a szerzői jognak egész vagyoni tartalma. Ha tehát a befolyó szerzői jogdíjakat kizárólag a szerzői jog jövedelmének — haszonélvezetének — tekintené valaki, az eredmény az volna, hogy mindent a túlélő özvegy élvezne, az „állagörökösre” azonban nem jutna semmi. Ez nem lehetett a törvényhozó akarata. Ha a haszonélvezeti jog oly mértékben venné igénybe a szerzői jogokat, hogy az özvegy szembetűnően aránytalan mértékben élvezné azok jövedelmeit, indokolt esetben az „állagörökösök” javára a haszonélvezeti jog korlátozását kellene megengedni. Bírói döntést ebben a kérdésben nem ismerünk. Feltehető azonban, hogy gyakorlati esetben a bíróságok ilyen szellemben foglalnának állást. Abban az esetben, ha a műnek több szerzője van és valamelyikük örökös nélkül halt meg, a meghalt szerzőtárs szerzői joga a többi szerzőtársra vagy azok jogutódaira száll (3. § ut. bek.). Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy több szerzőtárs esetében, a szerzői jognak az elhalt szerzőtársra eső része ne szabaduljon fel az oltalom alól, hanem a többi szerzőtárs rendelkezése alá kerüljön. A vagyonközösségben érdekelt özvegy és az örökösök a szerzői jogot együttesen érvényesítik. A rendelkezés tekintetében a polgári jognak a közös vagyon kezelésére vonatkozó szabályai irányadók. Ismételten megtörtént, hogy a szerzői jog — értékesítési jog — idegen megszerzője örökösök nélkül halt el. Ilyen esetben — külföldön hozott bírói döntések nyomán — úgy véljük, az volna helyes, ha az átruházott jogosítvány a szerzőre vagy jogutódaira szállna vissza. Törvényünk kiemeli, hegy az „uratlan hagyatékra fennálló háramlási jog a szerzői jogra ki nem terjed”. Ez azt jelenti, ha a szerző örökösök nélkül hal el, a kincstár — az általános örökösödési szabályoktól eltérően — nem válik örökössé. A szerzői jog a társadalom tulajdonába megy át és e fölött bárki szabadon rendelkezhetik, azt korlátlanul bárki értékesítheti. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a szerző végrendeleti 101
