Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

80

Magyarország területére a felperes szerezte meg, s mivel ezt megtudni módjában állott volna, a bitorlást gondatlanságból követte el.

A 9. §. 2. pontja is megkívánja a forrásnak és az abban esetleg megjelölt szerzőnek világos megnevezését. Forrás megnevezése alatt a hírlap megjelölését kell érteni, amelyben a cikk megjelent. Ha a hírlapban a cikk szerzője is meg volt jelölve, akkor az átvételnél az ő nevét is fel kell tüntüntetni.

A 9. §. 2. pontja esetében a forrás, illetve a szerző megnevezésének elmulasztása a 23. §-ban meghatározott vétségnek minősül, s a 23. §. szerint von maga után büntetést, kártérítést, elkobzást.

A kir. Kúria P. I. 5767/1933. szám alatt hozott ítélete szerint a törvény a 9. §. 2. pontjában a forrás (az illető hírlan) megjelölését tulajdonképen a hírlapvállalat s nem a cikk szerzője érdekében kívánja meg, s a forrás (hírlap) megnevezése tárgyában csakis a hírlapvállalat lehet jogosítva rendelkezni, amiért is a forrás (hírlap) megjelölésének mellőzését csak az illető hírlapvállalat sérelmezheti, s e címen a 23. §. alkalmazására iránvuló keresettel csak a hírlapvállalat léphet fel. Ellenben a cikk írója csak az ő neve feltüntetésének mellőzését sérelmezheti, s e tekintetben a 23. §. szempontjából ő a sértett.

A börvénv a 9. §. 3. pontiában mlegengedi a berni /(s utóbb a római) egvezménv 9. cikkének 3. bekezdésével egvezően híranban vagv folvóiratokban megielent napihíreknek és vegves apróságoknak átvételét, amelvek egvszerű közléseket tartalmaznak. Ezeket a közleménveket a törvénvünk s az egve^rnénvek azért nem részesítik védelemben, mert azokban általában önálló, egyéni szellemi alkotás nem szokott megnvilatkozni.

Az ily közlemények átvétele semmi feltételhez, még a forrás idézéséhez sincs kötve, és szabadon vehetők át akkor is, ha utánnvomásuk meg van tiltva (Budapesti tábla P.

XIV. 5859/1932. sz.).

Indokolt a 9. §. 2. és 3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket kiterjesztőleg értelmezni akkép, hogy a sajtóban megjelent cikkek ugyanoly feltételek mellett közölhetők rádió útján is, mint aminők mellett azoknak a sajtóban való utánnyomása meg van engedve. Indokolt ez a kiterjesztő értelmezés azért, mert a rádió épúgy, mint a sajtó, hivatva van a közönséget a napi eseményekről s időszerű kérdésekről tájékoztatni. Az utánnyomás tilalma alatt tehát a rádióközlés tilalmát is kell érteni.