Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
81 Viszont a rádión leadott közlemények átvétele a sajtóba a 9. §. 2. pontjának korlátái között van megengedve, s e mellett a kőnyomatos vállalatok joga folytán is korlátozva van (1. 6. §. 7. pontjánál). A 4. és 5. ponthoz. A 4. pont megengedi nyilvános ügyiratoknak közlését. Nyilvános ügyiratok azok, amelyeket közhatóságok vagy hatósági személyek hivatalos hatáskörükben, hivatalos célra állítottak ki, ilyenek a hivatalos jegyzőkönyvek, jelentések, határozatok, ezek indokolása; ide tartoznak a hatósági személyek által hivatalos használatra valamely szakkérdésben készített tervezetek, monográfiák is. Az ügyvédek által készített s benyújtott periratok és beadványok is tartalmazhatják valamely kérdés önálló, egyéni feldolgozását, de mivel általában arra vannak szánva, hogv nyilvános tárgvaláson vagy nyilvános ülésen szóval előadassanak, a 6. §. 2. pontja alól kivont s a 9 §. 5. pontja alá eső előadásokkal, beszédekkel esnek egv tekintet alá.42 Nem állanak továbbá védelem alatt a nyilvános tárgyalások. t. i. bíróságok, közigazgatási és egyházi hatóságok, valamint közjogi testületek nyilvános tárgvalásai. Itt a tárgyalás lefolyásának ismertetéséről, közléséről van szó. Az ily tárgyalásokon elhangzott beszédek az 5. pont alá esnek. Végül meg van engedve az 5. pont szerint nvilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken tartott beszédek kiadása, de csak a 6. §. 2. pontjában és a 6. §. 6. pontjában felállított korlátok között. 10. §. Törvények és rendeletek többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére külön jogszabályok irányadók. E §. szerint törvények és rendeletek többszörösítése, közzététele és forgalombahelvezése tekintetében az ide vonatkozó külön jogszabályok mérvadók. Erre nézve az 1880:LIII. t. c. 1. §-a akként rendelkezik, hogy a törvénytár, törvénygyűjtemény és rendeletek tárának, valamint egyes törvényeknek és rendeleteknek, nemkülönben az 1868; “ Dr. Kenedi Géza szerint („A magyar szerzői jog” 103. 1.) mint nyilvános ügyiratok csak a közhatóságok, vagy hatósági személyek tárgyalási iratai, jegyzőkönyvei, jelentései és végzései stb. közölhetők szabadon. Ugyanez az álláspont jut kifejezésre az 1932. évi német törvénytervezet 6. §-ában s az ahhoz készült indokolásban. Az ellenkező álláspontot foglalja el Dr A. Seiller: „österreichisches Urheberrecht“ 26. 1.; szerinte a feleknek a bírói vagy közigazgatási eljárás céljaira szolgáló beadványai a nyilvános ügyiratok alkatrészei. 6
