Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

útján való közvetítéséhez, miért is ily esetben a zenekar a közléshez hozzájárultnak tekintendő.

Amikor a rádió pl. valamely művészi célt egyáltalában nem szolgáló gyűlésről vagy összejövetelről közöl tudósítást, s azon történetesen egy odahívott zenekar zenedarabokat (pl. indulót, stb.) játszik, akkor nyilván nagyon messze menne a zenekar külön engedélyét megkívánni a zene játéknak rádió útján való közvetítéséhez, miért is ily esetben a zenekar a közléshez hozzájárultnak tekintendő.

Mérlegelendő lesz tehát mindenkor, hogy a napi eseményekről való rádió-tudósításokhoz fűződő fontos érdekekkel szemben forog-e fenn az előadó művész részéről oly méltánylást érdemlő érdek, amely a védelmet indokolttá teszi. Ugyanez áll a filmtudósításokra is.

9. §. Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának:

1. már megjelent mű egyes helyeinek vagy kisebb részeinek hű idézése; vagy már megjelent egyes kisebb verses müveknek és kisebb prózai dolgozatoknak vagy nagyobb müvek egyes kisebb részeinek a cél által indokolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, mely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, mely többek műveiből kizárólag egyházi vagy iskolai használatra szerkesztetett, ha a forrás és a benne esetleg megjelölt szerző világosan meg van nevezve;

2. szépirodalmi és tudományos dolgozatok kivételével egyéb hírlapi cikkeknek átvétele más hírlapba, ha utánnyomásukat határozottan meg nem tiltották; de a forrást és az abban esetleg megjelölt szerzőt világosan meg kell nevezni;

3. hírlapban vagy folyóiratban megjelent napi híreknek és vegyes apróságoknak átvétele, amelyek egyszerű közléseket tartalmaznak;

4. nyilvános ügyiratok és tárgyalások közlése;

5. nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon, vagy öszszejöveteleken tartott beszédek kiadása, amennyiben nem tekinthető a 6. §. 6. pontja alá eső gyűjteményes kiadásnak.

A törvény a 9. §-ban foglalt rndelkezésekkel a közművelődés, a kritika, a hírlapok hírszolgálata, a politikai, közigazgatási és bírósági tárgyalások nyilvánossága érdekében állított fel kivételeket, amelyek megfelelően alkalmazandók az írói műveken kívül a 67. §. szerint képzővagy iparművészeti alkotásoknak nem tekinthető szövegképekre, tervezetekre stb. (67. §.), s a fényképészeti művekre (71'. §.), valamint a színművek, zenés színművek és