Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
69 ményt, annak egyéni sajátos művészi jellegénél fogva illeti védelem. Az előadóművész szerzői jogáról tulajdonképen nem lehet szó, mert a szerzői jog tárgya csak valamely mű lehet, s nem a mű előadása is, bármennyire áll is az, hogy művészi előadással a mű szépségében, hatásában nyer. Az előadó művész — mondja a kir. Kúria P. I. 1333/1935. sz. alatt kelt ítélete — nem alkot művet, hanem valamely már létező művet művészi előadásban teszi a közönség számára érzékelhetővé; ezért az előadó művészt nem illeti szerzői jog, bár kétségtelen, hogy amennyiben a művészt teljesítményében a művészi felfogásnak, a kifejezés módjának egyéni sajátossága nyilvánul meg, az előadó művész teljesítményének megfelelő védelemről is gondoskodni kell. Ehhez képest több államban az előadóművészek a szerzőkéhez hasonló védelemben részesülnek. A római reviziós konferencián is a résztvett államok határozatiig kifejezést adtak annak az óhajuknak, hogy a résztvevő államok kormányai a lehetőség szerint biztosítsanak védelmet az előadó művészeknek. Az előadó művészeknek ugyanis fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy művészi teljesítményük hanglemezek, filmek vagy rádió útján való jogosulatlan felhasználása ellen megvédessenek, s művészi teljesítményeik gyümölcsei nekik biztosíttassanak. Amit az előadó művészek a hanglemezek, filmek s rádió útján a közönségnek nyújtanak, az mégis az ő eredeti, egyéni interpretáló és alakító tevékenységüknek eredménye, s a művészi teljesítményüket terjesztő készülékek felhasználásából eredő előnyből őket annál is inkább részesíteni kell, mert az ily készülékek felhasználása folytán elvesztik hallgatóságuknak s nézőközönségüknek egy részét.34 A mi törvényünk a 8. §. idézett rendelkezésével kíván az előadóművész teljesítményének a szerzők művéhez hasonló védelmet nyújtani. Hogy a 8. §. értelmében — egybevetve az ebben a szakaszban foglalt rendelkezést a törvény egyéb rendelkezéseivel — az előadó művészt minő védelem illeti meg, azt a kir. Kúria a P. I. 1333/1935. szám alatt hozott elvi jelentőségű ítéletében fejtette ki. A kir. Kúria azzal kapcsolatban, hogy az előadó művész nem alkot művet, hanem valamely már létező művet művészi előadásban teszi a közönség számára érzékelhetővé, ki-34 L. Balás P. Elemér: „Szerzői jogi reformtörekvések". 1927.
