Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
68 elkészült fordítás, felhasználás, átdolgozás mint mű értékesíttessék, a fordítónak, felhasználónak, átdolgozónak — ellenkező megállapodás hiányában — nem kell az eredeti mű szerzőjének hozzájárulását megszerezni, kivéve, ha oly értékesítésről van szó, amelyet a felek az engedélyadáskor szem előtt nem tarthattak. Ha valaki az eredeti mű szerzőjétől jogot szerzett a mű lefordításához, felhasználásához, átdolgozásához, stb., akkor a szerzőtől nyert engedély keretén belül az őt a törvénynél fogva a fordítás, a felhasználás, az átdolgozás tekintetében megillető joga alapján jogosítva van fellépni mindazok ellen, akik őt ebben a jogában sértik, így pl. ha az eredeti műnek drámává való átalakításához nyert annak szerzőjétől kizárólagos jogot, akkor — akár elkészült az átalakítással, akár nem — jogosítva van eljárni az ellen, aki a művet az ő engedélye nélkül dramatizálja s ezt kiadja vagy színre hozza, sőt felléphet a 6. §. 3. pontja alapján az eredeti mű szerzője ellen is, ha az utóbbi adott az ő sérelmére másnak engedélyt a mű ugyanilyen irányú átalakítására. A fordítót, a felhasználót, az átdolgozót, stb. a fordítás, felhasználás, átdolgozás tekintetében tehát az eredeti mű szerzőjétől különálló szerzői jog illeti, ő nem válik a fordítás, felhasználás, átdolgozás elkészítése esetén az eredeti mű szerzőjének szerzőtársává sem, hacsak az eset körülményei szerint a felek megállapodásából nem lehet a szerzőtársi viszonyra következtetni (1. 1. §-t), s akkor is, ha az eredeti mű szerzőjének hozzájárulása nélkül, tehát jogosulatlanul készítette a fordítást, a felhasználást, az átdolgozást, — bár az eredeti mű szerzőjével szemben bitorlás címén felelősséggel tartozik, — mégis harmadik személyekkel szemben a saját elkészült műve tekintetében éppen úgy részesül védelemben, mint valamely eredeti mű szerzője (min. ind.). Az előadó művész joga. A 8. §. szerint a mechanikai előadás céljára szolgáló (6. §. 9. pont) művészi tevékenységgel járó alkalmazások is — az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül — az eredeti művekkel egyenlő védelemben részesülnek. A törvény 46. §-a szerint ez a zeneművekre is megfelelően alkalmazandó. A törvénynek ez a rendelkezése azokra az esetekre vonatkozik, amikor valamely írói vagy zenei művet szín-, énekvagy zeneművész előad s művészi tevékenységét gramofon, film vagy mechanikai előadás céljára szolgáló más eszköz tükrözteti vissza (mind. ind.), amikor is a művészi teljesít-
