Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
67 jogok sérelme nélkül — az eredeti művekkel egyenlő védelmet élveznek. A törvénynek ez a rendelkezése összhangban áll a berni (római) egyezmény 2. cikkének 2. bekezdésében foglaltakkal. A törvényadta ez a védelem azonban a felhasználásokat, átdolgozásokat stb. nyilván csak annyiban illeti meg, amennyiben — anélkül bár, hogy az eredeti műtől független új önálló mű jött volna létre (lásd 6. §. 10. pontnál) — már magáiban a felhasználásban, az átdolgozásban, stb. sajátos egyéni szellemi tevékenység nyilatkozik meg, pl. valamely regény átalakítása drámává, valamely dráma feldolgozása filmre stb. A fordító, a felhasználó, az átdolgozó, stb. azonban a védelemben csak az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül részesül, nevezetesen annak a jognak a sérelme nélkül, amely szerint az eredeti mű szerzője van kizárólagosan jogosítva a fordításhoz, a felhasználáshoz, az átdolgozáshoz. stb. engedélyt adni, — s csak ha az eredeti mű felhasználásával alkotott mű annyira elszakad az eredeti műtől, hogy azzal szemben már új eredeti műként jelentkezik, akkor van jogosítva az utóbbinak szerzője azzal az eredeti mű szerzőjének jogaira való tekintet nélkül rendelkezni. S minthogy a fordítás, valamint az elkészült felhasználás, átdolgozás — hacsak nem keletkezett új, eredeti mű — magában foglalja az eredeti művet is, ezért az előbbieknél mindig utalni kell az eredeti mű szerzőjére úgy, mint az az eredeti művön fel volt tüntetve (23. §.), de a fordítónak, felhasználónak, átdolgozónak a saját vagy álneve feltüntetésével vagy egyébként kifejezésre kell juttatni, hogy a fordítás, átdolgozás nem az eredeti mű szerzőjétől származik, mert különben az utóbbinak személyiségi jogát sérti (1. a 3. §-nál: Más nevének feltüntetése). A fordításhoz, felhasználáshoz, átdolgozáshoz, stb. való jog terjedelme tekintetében a felek között létrejött szerződés az irányadó. így pl. valaki jogot szerezhet a műnek bármely nyelvre való lefordításához, bármely irányú átalakításához, feldolgozásához, — vagy pedig a műnek csupán valamely meghatározott nyelvre való lefordításához, illetve a műnek meghatározott irányú átdolgozásához, pl. csak arra, hogy a művet dramatizálja. Más kikötés hiányában itt is a szerzett jogot kizárólagosnak kell tekinteni, hacsak az eset körülményeiből az ellenkezőre vonható következtetés. Ahhoz, hogy az eredeti mű szerzőjének engedélyével 5*
