Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

67 jogok sérelme nélkül — az eredeti művekkel egyenlő védel­met élveznek. A törvénynek ez a rendelkezése összhangban áll a berni (római) egyezmény 2. cikkének 2. bekezdésében foglaltakkal. A törvényadta ez a védelem azonban a felhasználáso­kat, átdolgozásokat stb. nyilván csak annyiban illeti meg, amennyiben — anélkül bár, hogy az eredeti műtől független új önálló mű jött volna létre (lásd 6. §. 10. pontnál) — már magáiban a felhasználásban, az átdolgozásban, stb. sajátos egyéni szellemi tevékenység nyilatkozik meg, pl. valamely regény átalakítása drámává, valamely dráma feldolgozása filmre stb. A fordító, a felhasználó, az átdolgozó, stb. azonban a védelemben csak az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül részesül, nevezetesen annak a jognak a sérel­me nélkül, amely szerint az eredeti mű szerzője van kizá­rólagosan jogosítva a fordításhoz, a felhasználáshoz, az át­dolgozáshoz. stb. engedélyt adni, — s csak ha az eredeti mű felhasználásával alkotott mű annyira elszakad az ere­deti műtől, hogy azzal szemben már új eredeti műként je­lentkezik, akkor van jogosítva az utóbbinak szerzője azzal az eredeti mű szerzőjének jogaira való tekintet nélkül ren­delkezni. S minthogy a fordítás, valamint az elkészült felhaszná­lás, átdolgozás — hacsak nem keletkezett új, eredeti mű — magában foglalja az eredeti művet is, ezért az előbbieknél mindig utalni kell az eredeti mű szerzőjére úgy, mint az az eredeti művön fel volt tüntetve (23. §.), de a fordítónak, felhasználónak, átdolgozónak a saját vagy álneve feltünte­tésével vagy egyébként kifejezésre kell juttatni, hogy a for­dítás, átdolgozás nem az eredeti mű szerzőjétől származik, mert különben az utóbbinak személyiségi jogát sérti (1. a 3. §-nál: Más nevének feltüntetése). A fordításhoz, felhasználáshoz, átdolgozáshoz, stb. való jog terjedelme tekintetében a felek között létrejött szerző­dés az irányadó. így pl. valaki jogot szerezhet a műnek bármely nyelvre való lefordításához, bármely irányú átala­kításához, feldolgozásához, — vagy pedig a műnek csupán valamely meghatározott nyelvre való lefordításához, illetve a műnek meghatározott irányú átdolgozásához, pl. csak arra, hogy a művet dramatizálja. Más kikötés hiányában itt is a szerzett jogot kizárólagosnak kell tekinteni, hacsak az eset körülményeiből az ellenkezőre vonható következtetés. Ahhoz, hogy az eredeti mű szerzőjének engedélyével 5*

Next

/
Thumbnails
Contents