Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
56 alkotásra a 6. §. 10. pontja és a 73.—76. §-ok rendelkezései vonatkoznak.) Aki tehát a műről a szerző engedélye nélkül gramofonlemezeket, filmszalagokat készít s többszörösít, az úgy az 5. §. mint a 6. §. 9. pontja szerint is bitorlást követ el. De amint az 5. §. szerint meg van engedve egyes példány ingyenes előállítása nem üzletszerű használatra, azonképen a 6. §. 9. pontjának az 5. §-szal egybevetett helyes értelmezése szerint is bárki jogosítva van a szerző beleegyezése nélkül is a művet átvinni vagy más által ingyenesen átvitetni egyes gramafonlemezre, filmszalagra annak nem üzletszerű használata céljára. Aki azonban jogot szerez is valamely zeneműnek, zenés színműnek, színműnek (mint amely művek nyilvános előadásának a joga a 49. §. értelmében a szerzőnek van fenntartva), ily készülékre, nevezetesen gramofonlemezre, hangosfilmre való átvitelére s a műnek ily készülék útján való többszörösítésére és forgalomba helyezésére, — azt pusztán ennek folyamányakép még nem illeti meg egyúttal az ily készülék útján való nyilvános előadás joga is és viszont, amint azt a kir. Kúria P. I. 2763/1931. számú ítéletében kimondotta. A kir. Kúria ezen ítélete szerint a zenei műnek egyfelől mechanikai készülék tehát gramofon, film útján való többszörösítésére és forgalombahelyezésére vonatkozó jog, melyről a Szjt. 1. és a 6. §. 9. pontja rendelkezik, — másfelől a nyilvános előadás joga, melyről a 49. §. intézkedik, két egészen különálló jog (még ha a nyilvános előadás az említett készülékkel történik is), — amint azt a berni és a római egyezmény 13. cikke is kifejezésre juttatja. Következésképpen annak, aki csak a zenei műnek ily mechanikai készülékkel való többszörösítéséhez és forgalombahelyezéséhez szerzett jogot, külön kell megszereznie az engedélyt arra, hogy a művet ily készülékkel a nyilvánosság előtt előadhassa. A kir. Kúria most kifejtett álláspontjának megfelelően mondta ki a budapesti kir. ítélőtábla P. XIV. 2830/1932. és P. XIV. 2180/1933. szám alatt hozott s felülvizsgálat hiányában jogerőre emelkedett ítéleteiben, hogy a 6. §. 9. pontjában említett mechanikai készülékre való felvétel engedélyezése a nyilvános előadás jogát hangosfilm esetében sem foglalja magában. Az, aki gramofonlemezt vásárol, a gramofonlemezzel a zenei művet nyilvánosan előadni csak a szerző illetve a nyilvános előadási jogával rendelkező szerv engedélyével jogosult (52. §.), egyébként azonban a gramofonlemezen a mű-
