Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
57 vet csak a házi (családi) használat körén belül szabad lejátjátszatnia. A gramofonlemezek és hangfilmek ugyanis ma már csaknem oly tökéletesen adják vissza a zeneműveket, mint akár az élő zene és ének. Ezért fontos érdeke fűződik a szerzőnek ahhoz, hogy az ily mechanikai készülékkel való nyilvános előadás után is épp úgy megkapja az ellenértéket, mint az élő zene és ének útján való nyilvános előadásnál az részére biztosíttatik.24 . A szerző mechanikai jogai. A mindennapi forgalmi életben a szerző mechanikai jogai alatt azt a jogát értik, amely szerint kizárólag ő van jogosítva a művet (zenei művet, zenés színművekben levő egyes zeneszámokat) gramofon (hanglemez)25 s más hasonló készülékek, nevezetesen mechanikus zongoráknál használt hangtekercsek, hangszerdobozoknál alkalmazott fogashengerek stb. útján értékesíteni. Aki tehát valamely műre a szerzőtől megszerzi a mechanikai jogokat, az jogot nyer a műnek hanglemezek stb. útján való többszörösítésére s forgalombahelvezésére, de mechanikai jogok alatt nem értjük a filmre való felvétel és a rádióleadás jogát is. A forgalmi életben kifejlődött gyakorlat szerint csak oly gramofonlemezek s más hasonló eszközök hozhatók forgalomba, amelyeken az engedélydíj le van róva. Evégből a gramofonlemezekre annak a félnek az engedély jegyeit ragasztják fel, aki a műre vonatkozó mechanikai jogokkal rendelkezik. Az engedély jegyek annak az igazolására és ellenőrzés sére szolgálnak, hogy a védett művet tartalmazó gramofonlemez, hangtekercs stb. a mechanikai jogok alanyának engedélyével került és van forgalomban, s hogy a védett mű-Az osztrák, a német és a svájci szerzői jog szerint valamely műnek, gramofonlemezre s más hasonló, a hallást szolgáló készülékekre való átvitele, amennyiben az az előadó művész személyes tevékenységével történt, egyértelmű a mű feldolgozásával (Bearbeitung), még pedig a német törvény szerint feldolgozó az előadó művész, az osztrák szerint iparszerű előállítás esetén a gyár tulajdonosa, s az ily jogosan előállított készülékek felhasználása nyilvános előadásra mindenkinek meg van engedve. Ezt a szerzőkre sérelmes jogi helyzetet az 1932. évi német törvénytervezet is (a 13„ és 17. §-ai szerint) megszüntetni igyekszik. *5 A gramofonfelvétel alkalmával művet előadó beszédet, éneket, zenét viaszkorongra veszik fel (a felvétel első pozitívje) — erről készül fémlapon a negatív, vagyis a matrica, — majd két matrica között préselik a lemezt, melynek mindkét oldala ekként egy-egy művet tartalmaz. A lemezbe egyúttal bepréselik a címkelapot.
