Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
52 zésének hiányában mikor tekintendő jogosulatlannak, az 1. §-nál van bővebben szó. A kir. Kúria P. I. 3955/1933. szám alatt hozott ítélete szerint azonban a szerzőtárs a 6. §. 5. pontjába ütköző bitorlást akkor követi el, ha a közösen elkészített munkát jelenteti meg a másik szerzőtárs beleegyezése nélkül, vagyis a másik szerzőtársnak a közös műben foglalt szerzeményét használja fel jogosulatlanul. Ha ellenben a szerzőtárs illetve az. aki mással szerzőtársi szerződést kötött, pusztán a saját elkülöníthető része felett rendelkezik, bár a másik félre sérelmes módon, pl. az általa készített szöveget mással zenésítteti meg, mint akinek javára azt már lekötötte, — akkor az utóbbinak — amint azt a kir. Kúria idézett ítélete kimondja — csak az általános magánjog szerint felelős. Erre az utóbbi esetre ugyanis a 6. §. 3. pontja sem alkalmazható, mert a szerző pusztán azzal, hogy egy másik szerzővel szerzőtársi viszonyra lépett, a saját szerzeményére vonatkozó szerzői jogát a másikra még át nem ruházta. A 6. ponthoz. Lásd a 6. §. 2. pontját és 9. §. 5- pontját. A 7.ponthoz. Ez & pont a hírlaptudósító irodák (u. nkőnyomatosok, távirati irodák, Correspondances) híranyagát védi a jogosulatlan átvétel ellen. Ilyen vállalat nálunk a Magyar Távirati Iroda, a Budapesti Tudósító, a Magyar Országos Tudósító, Fővárosi Tudósító, stb. Ezek a vállalatok a napi eseményekre vonatkozó tudósítások és táviratok beszerzésével foglalkoznak, s azokat összegyűjtve és külön kiadásban többszörösítve — esetleg napjában többször is — az előfizetőik rendelkezésére bocsátják, minélfogva utóbbiak a rendelkezésükre bocsátott híranyag közvetlen átvételére jogot szereznek. Azok a hírlapok ellenben, amelyek nem előfizetői az ily vállalatoknak, az utóbbiak tudósításait és táviratait ezek beleegyezése nélkül csak akkor vehetik át, ha a tudósítás, illetve távirat valamely az átvételre jogosult lapban már megjelent, még pedig az ily megjelenés után is csak a 9. §. 2. és 3. pontjaiban meghatározott korlátok között. Egyébként a vállalat beleegyezése nélkül ennek híranyagát nemcsak hírlapba, hanem egyéb módon is csak akkor szabad átvenni, ha az valamely az átvételre jogosult hírlapban már megjelent (min. ind.). A törvény e tilalom megszegését bitorlásnak minősíti, s itt tulajdonképen nem szerzői szellemi munkát, hanem a hírfi
