Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
53 anyag beszerzésére vonatkozó tevékenységet részesíti védelemben. Az ellen, aki valamely hírlaptudósító vállalat híranyagát a 6. §. 7. pontjában foglalt tilalom ellenére veszi át, a vállalat van hivatva a sérelmére elkövetett bitorlás miatt fellépni (így a kir. Kúria P. I. 330 1924. sz. ítélete). A hírlaptudósító vállalat híranyaga a törvény értelmében csak addig áll védelem alatt, amíg az valamely az átvételre jogosított hírlapban meg nem jelent. Ha az ekként már megjelent közleményre szerzői jog áll fenn (9. §. 2. pont), akkor a további jogosulatlan átvétel esetén a fellépésre a szerző van jogosítva. Nyilvánvaló, hogy a rádió útján is nyilvánosan csak akkor szabad a hírlaptudosító irodák tudósításait azok beleegyezése nélkül közölni, ha azok valamely az átvételre jogosított lapban már megjelentek. A kir. Kúria P. I. 7911/1929. sz. alatt holott ítélete szerint a 6. §. 7. pontja szempontjából a rádió-hírmondó állomások híradása nem egyértelmű a hírlapban való megjelenéssel, s így a távirati iroda híranyagát azon az alapon, hogy azt rádió-hírmondó állomások rádió (telefonhírmondó) útján már közölték, a távirati iroda engedélye nélkül akkor sem használhatják fel, ha azok a 9. §. 3. pontja alá eső egyszerű közlések. A Kúria tehát a híranyag beszerzésével iparszerűleg foglalkozó vállalatok érdekeinek megóvása céljából nem tartja megengedhetőnek beleegyezésük nélkül a még csak rádióadó állomások által közölt híranyag átvételét.23 A 8. ponthoz. E pont szerint az, aki valamely műnek már közzétett címét lényegében változatlanul veszi át, bitorlást követ el, ha a cím átvétele nem volt elkerülhetetlen, ha az átvétel a közönség megtévesztését célozta és ha a szerzőnek vagyoni és nem vagyoni kárt okozhatott. Az utóbb említett három előfeltétel együttes fennforgása esetén valósul csak meg a bitorlás tényálladéka. Ennek a védelemnek alapgondolata az, hogy a szerző rendszerint oly címet ad a művének, amely alkalmas arra. 23 Balás P. Elemér szerint („Szerzői jogi reformtörekvések, 1927.") tisztességtelen versenynek minősíthető a szerzői törvény oltalma alatt már nem álló köz’emény átvétele is, ha az üzleti versenyben annak a lászatnak keltésére alkalmas, mintha neki sikerült volna a tudósítást beszereznie. Ezért szerinte a megjelent tudósítást sem szabad közölni rövid időn pl. 24 órán belül, vagy a forrás megnevezése nélkül. Ugyanitt részletesen vizsgálja, hogy a közlemények jogosulatlan átvételének különböző esetei mennyiben vonhatók a Tvt. megtorló rendelkezései alá.
