Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

49 Viszont a kiadó követ el a szerző sérelmére bitorlást, ha a K. T. 518. §-a ellenére a munka fordítását adja ki, vagy az 519. §. ellenére a művön jogosulatlan változtatásokat tesz, ha oly kiadást jelentet meg, amelynél a példányok alakja vagy ára tekintetében a szerződésnek, illetve az 520. §-nak rendelkezéseit megszegi (és pedig számottevő, a szerző érde­keit nyilván sértő módon), ha az 522. §. ellenére jogosulat­lanul újabb kiadást bocsát ki, ha az 524. §. ellenére egyes munkák helyett összkiadást vagy összkiadás helyett egyes munkák kiadását eszközli. A 4. pont szerint bitorlást követ el a kiadó akkor is, ha a művet több példányban állítja elő, mint amennyihez a szerződés szerint joga van (K. T. 520. §-a).22 A3. §. 3. pontjában foglalt szabályt tekintve, abban az esetben, ha a szerző a művön utólag a kiadó jogos érdekét nem sértő változtatásokat végez, s a kiadó e változtatások mellőzésével adja ki a művet, az ily kiadás a törvény, illetve szerződés ellenére történtnek tekintendő, s így a kiadó részéről elkövetett bitorlásnak minősül. Ha pedig a kiadó a kiadást a szerző részéről utólagosan végzett oly változtatá­sokkal, amelyek jogos érdekét sértik, megtagadja, s erre a szerző maga adja ki vagy más által adatja ki a művet ily vál­toztatásokkal, ez esetben a szerző jelenteti meg a művét a törvény, illetve szerződés ellenére s követ el bitorlást. Ha azonban a szerző, vagy a kiadó a kiadói szerződést egyéb módon szegi meg, pl. ha a szerző az ígért munkát a szerződésileg megállapított minőségben és kellő időben nem szolgáltatja, ha a kiadó a kiadás eszközlését a saját hibájá­ból elmulasztja, ha a kiadó a tiszteletdíj fizetése iránti köte­lezettségének nem tesz eleget, — akkor csak a K. T. ide vonatkozó rendelkezéseiben (516., 523. §-ok), illetve az álta­lános magánjogban meghatározott jogkövetkezmények álla­nak be. Ily értelemben döntött a kir. Kúria P. I. 3955/1933. sz. alatt hozott ítéletében. A Szjt. 3. §. 2. bek. esetében bitorlás vétsége terheli azt a szerzőt, aki egy meghatározott időben alkotandó ösz­­szes műveinek szerzői jogát szerződéssel valakire átruház­ván, a szerződéses idő alatt megalkotott művére vonatkozó szerzői jogot, noha az a szerződésnél fogva már kezdettől SJ A szerződéssel megállapított példányszámba nem számíthatók be azok a példányszámok, amelyek a fűzés és kötés közben megsérült példányok, nemkülönben a kész kiadásból a forgalombahelyezés előtt véletlenül meg­semmisült példányok (K. T. 530. §-a) pótlására szolgálnak, továbbá a szer­zőnek juttatott tisztelelpéldányok és a sajtótörvény értelmében beszolgálta­tandó példányok 4

Next

/
Thumbnails
Contents