Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
48 oktató vagy szórakoztató előadások, felolvasások.21 Az ilycélú előadások és felolvasások a szerző beleegyezése nélkül nyilván hírlapokban sem közölhetők. Ellenben nem esnek védelem alá a nem oktatás vagy szórakozás célját szolgáló beszédek, nevezetesen a politikai, országgyűlési, törvényhatósági, egyházi beszédek, a bíróságok előtt tartott perbeszédek, továbbá egyesületeknek, társulatoknak nyilvános gyűlésein vagy egyéb nyilvános összejövete^ken tartott beszédek, stb. (1. 9. §. 5. ponját). Ezeket csak oly gyűjteményes műben nem szaibad a szónok beleegyezése nélkül kiadni, amely a szónok különböző alkalmakkor tartott beszédeit tartalmazza (6. §. 6. pont), ellenben az egyazon alkalommal tartott nyilvános gvűlésen. összejövetelen tartott beszédek a szónok beleegyezése nélkül is közölhetők pl. hírlapban, értesítőben stb. De a nem oktatás vagy szórakozás célját szolgáló előadásokat (beszédeket) vagy felolvasásokat is csak úgy szabad szerzőjük beleegyezése nélkül közölni, ha azok nyilvános ülésen, összejövetelen hangzottak el (v. ö. 9. §. 5. pontját.) Az ugyanis már a szerző személyiségi érdekeit sértené, ha olyan előadásának, beszédjének, felolvasásának közlése is megengedtetnék, amelyet nem szánt a nyilvánosságnak. A 3. és 4. ponthoz. A 3. pont szerint bitorlás az olvan kiadás, amelyet a szerző vagy a kiadó a köztük fennálló szerződés vagy törvény ellenére jelentet meg. Ehhez képest bitorlást követ el a szerző a kiadó sérelmére, ha a K. T. 517. §-ában foglalt tilalom ellenére a művet kiadás végett másnak engedi át, ha az alatt, míg a kiadó által jogoson forgalomba hozott példányok el nem keltek, ő maga rendez vagy más kiadóval rendeztet új kiadást, ha művét, illetve annak egy részét összes munkái kiadásába vagy pedig valamely gyűjteménybe véteti fel. A K. T. 517. §-ának magyarázatakép kimondta a kir. Kúria P. I. 1153/1934. sz. ítéletében, hogy a példánvok elkelteknek tekintendők, ha azokból jelentékenvebb számú készlet nem maradt. A kiadásra jogosított kiadó nemcsak a szerző ellen lénhpt fel bitorlás címén, hanem a jogosulatlan kiadást eszközlő kiadó ellen is, akinek felelőssége a 18. §. értelmében különböző lesz aszerint, hogy őt a jogosulatlan kiadás tekintetében szándékosság vagy gondatlanság terheli-e, avagy nem. 21 A rómi egyezmény 2. cikke az előadásnak, szónoklatnak, vallási vagy más hasonló természetű beszédnek általában biztosít védelmet, tehát jóval szélesebb keretben, mint a mi törvényünk.
