Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

45

A törvény szóbanlevő rendelkezéséből következik, hogy az előállított egyes példány a műnek mechanikai vagy optikai készülék útján való bemutatására is csak úgy használható fel, ha a bemutatás ingyenes, nem üzletszerű, ellenkező esetben az üzletszerű bemutatás folytán maga az egyes példány előállításával történt többszörösítés válik bitorlássá. Egyébként a már közzétett írói és zenei műveknek mechanikai, vagy optikai készülék útján való bemutatásához — értve ez alatt valamely egybegyült közönség előtt a szemnek szóló nyugvó állapotban való bemutatást vetítőkészülék útján — nem szükséges a szerző beleegyezése, és csak a képrádió, vezetékes képtáviró útján korlátlan számú hallgatóság részére való bemutatás van a szerző külön engedélyélyéhez kötve (1. 6. §. 9. pontját). Színmű előadásáról s mozgófényképészeti műről felvett filmnek a közönség szeme előtt való bemutatása a film lepergésével az ily művek nyilvános előadásával egyértelmű (49. s 74. §-ok).

Hogy képzőművészeti alkotásokról s a fényképészeti művekről, mint ilyenekről, mennyiben szabad másolatokat előállítani, azokat többszörösíteni, mechanikai vagy optikai készülék útján bemutatni, arról a 60., 62., 68. s 71. §-ok tartalmaznak külön rendelkezéseket.

6. §. A szerzői jog bitorlásának tekintendők különösen:

1. még meg nem jelent vagy közzé nem tett műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése) közzététel alatt értve itt a mű lényeges tartalmának nyilvános közlését is mindaddig, míg a lényeges tartalom a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen; a többszörösílésre, közzétételre vagy forgalombalielyezésre a kéziratnak vagy másolatának birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult;

2. oktatás vagy szórakozás céljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak a szerző beleegyezése nélkül töbhszörösíiése, közzététele vagy forgalombahelyezése;

3. olyan kiadás, amelyet a szerző vagy a kiadó a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére jelentet meg;

4. a műnek több példányban előállítása, mint amennyihez a kiadónak a szerződés szerint joga van;

5. szerzőtársak közösen készített müvének olyan kinél a saját használatra a más á'tal való előállítás díjazását is, kivéve, ha ez üzletszerű vállalkozás körében történik; a tervezet ezzel meg akarja könynyíteni hogy valaki tudományos műve céljára idegen művekből más által kivonatokat készíttethessen magának.