Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
46 adása, amelyet az egyik szerzőtárs jogosulatlanul jelentet meg; 6. nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken különböző alkalmakkor tartott beszédeknek a szónok beleegyezése nélkül történt gyűjteményes kiadása; 7. hírlapokba felvétel végett összegyűjtött és többszörösítve megjelent táviratoknak és tudósításoknak jogosulatlan átvétele; az ilyen közleményeknek valamely hírlapban megjelenésük után átvételére a 9. §. 2. és 3. pontjának rendelkezése alkalmazandó; 8. a szerző beleegyezése nélkül a mü közzétett címének lényegében változatlan átvétele más mü címéül, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy az átvétel, amely nem volt elkerülhetetlen, a közönség megtévesztését célozta és a szerzőnek vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozhatott; 9. a szerző beleegyezése nélkül a műnek átvitele mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre, állandó vagy cserélhető alkatrészeire (lemezekre, hengerekre, tekercsekre stb.); 10. a szerző beleegyezése nélkül a műnek felhasználása mozgófényképészeti mü céljára, továbbá a szerző beleegyezése nélkül a műnek egyéb közvetett elsajátításai, bárminemű átalakításai vagy felhasználásai, úgymint: alkalmazások (adaptálások), átdolgozások (arrangement), kivonatok, feldolgozások, regénynek, elbeszélésnek vagy költeménynek átalakításai színdarabbá és viszont stb., ha mindezek nem egyebek, mint a kérdéses mü utánképzései ugyanabban az alakban vagy más alakban oly változtatásokkal, hozzáadásokkal vagy rövidítésekkel, melyek nem lényegesek és nem adják meg az utánképzésnek új eredeti mű jellegét. Az 1. ponthoz. A szerzőnek erkölcsi és vagyoni érdekei fűződnek ahhoz, hogy műve az ő akarata ellenére nyilvánosságra ne hozassák. Ezért csak ő lehet jogosítva művét, illetve annak tartalmát elsőnek közölni. Erre való tekintettel tiltja a törvény azt, hogy a szerző beleegyezése nélkül bárki is közölhesse nyilvánosan a mű lényeges tartalmát, mielőtt a mű a szerző beleegyezésével megjelent, vagy közzététetett, vagy a mű lényeges tartalma közöltetett volna. Ha azonban a művet a szerző beleegyezésével már nyilvánosságra hozták, akkor bárki jogosult a szerző beleegyezésének megszerzése nélkül is a műről szóló ismertetésben, bírálatban azt tartalma szerint közölni s az ily közlést terjeszteni; ez esetben az ismertetés, bírálat történhetik a rádió útján is,
