Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
44 lom ellen vét, a 6. §. 3. pontjában meghatározott bitorlást követi el. Nem lehet szó ily sérelemről, ha a szerző új művének a korábbi művével szemben bizonyos új sajátos jelleget ad. S önként értetődik, hogy a szerzőnek a saját műve újabb felhasználása, átdolgozása tekintetében mindenesetre nagyobb szabadságot kell adni, mint aminő felhasználás, átdolgozás harmadik személyeknek van megengedve, nehogy a szerző a már megjelent műveinek tökéletesebb alakban való megalkotásában gátoltassék. A törvény tiltja a jogosulatlan többszörösítést, bármely eljárás útján történjék az. Ilyen, a többszörösítésre szolgáló eljárás a nyomtatás, kőnyomás, fényképezés, gramofonfelvétel, gépírás, kézimásolás, stb. (min. ind.). A törvény 21. §-a szerint a bitorlás már akkor be van fejezve, amikor valamely műnek a törvény ellenére többszörösített első példánya vagy a jogosulatlan utánképzésnek első példánya elkészült. A törvény az 5. §-ban megengedi azonban a szerző beleegyezése nélkül is egyes példány ingyenes előállítását, amely nem üzletszerű használatra van szánva. Egyes példány alatt nem épen egy, hanem esetleg néhány példány értendő.19 A megengedett egyes példánynál több példány előállítása, úgyszintén egyes példánynak díjazás fejében végzett előállítása, továbbá egyes példánynak ingyenes, de üzletszerű használatra szánt előállítása, ha a szerző beleegyezése hiányzik, egyenkint is megállapítja a szerzői jog bitorlását (min. ind.). E szerint nem üzletszerű használatra bárki készíthet — vagy készíttethet ingyen mással — a műről egyes másolatot, egyes gramofonlemezt, stb. Üzletszerű használat alatt a magánélet körét túlhaladó és jövedelmező vagy üzleti célra szolgáló használatot kell érteni, aminő pl. valamely színházi vállalat előadásához szükséges használat, vagy a használat valamely üzlet kirakatában (min. ind.). A törvényünk nem kívánja meg, hogy az egyes példány saját használatra állítassék elő, csak az egyes példány üzletszerű felhasználását tiltja, tehát a megengedett módon előállított egyes példányt másnak oda lehet ajándékozni, másnak ingyenes használatra át lehet engedni.20 19 Az osztrák törvény (módosított szöveg. 25. §. 4. pont) ezt jobban juttatja kifejezésre: die Herstellung einzelner Vervielfaeltigungen“. Ugyanígy a német törvények. 20 Az osztrák s a német törvény a súlyt arra helyezi, hogy az egyes példányok előállítása a saját használatra történjék haszonszerzés célzata nélkül. Az 1932. évi német törvénytervezet 31. §-a megengedné írói és zenei müvek-