Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
43 A forgalom'bahelyezés önálló bitorlási cselekmény, ha pl. valaki a jogosan többszörösített mű forgalomba nem helyezett példányainak birtokába jutva, azokat a szerző beleegyezése nélkül forgalomba helyezi, vagy a kiadó a jogosan előállított példányokat oly területen helyezi forgalomba, amelyre vonatkozóan jogot nem nyert. A jogosulatlan többszörösítés (közzététel, forgalombahelvezés) egyik formája a plágium. Plágiumról akkor beszélünk. ha valaki másnak szellemi termékét a sajátjaként közli. Plágium fordul elő akkor is, amikor a bitorló nem az egész művet szószerint többszörösíti, közli, hanem azt változtatásokkal, betoldásokkal, törlésekkel, szóval a bitorlást leplező színleges átdolgozással, vagy új cím, vagy más szerzői név használatával végzi.17 Maga a gondolat nem lehet plágium tárgya, hanem csak a mű. amelyben a gondolat megtestesül, kifejezésre jut (1. Kúria P. I. 3172/1932. sz. ítéletét). Nem plágium más művének olyan felhasználása, átdolgozása, aminek folytán új eredeti mű jön létre (6. §. 10. pont). Hogy forog-e fenn adott esetben plágium, azt a bíró a szükséghez képest szakértő (a szerzői jogi szakértőbizottság) véleménye alapján dönti el. A plágium, mint azt a kir. Kúria P. I. 6128/1933. szám alatt kelt ítélete kimondja, a szándékosan elkövetett bitorlás egyik esete. A gondatlanságból elkövetett jogosulatlan átvétel vagy felhasználás ugyan szintén bitorlás, de annak elkövetőjét a bizonyos tekintetben megbélyegző plagizátor elnevezéssel illetni még nem lehet. Itt természetesen csak azokról a plágiumokról van szó, amelyek szerző jogilag védett művekre vonatkoznak. Ha valaki másnak változatlanul átvett művét a saját neve alatt jelenteti meg, akkor szándékosság vagy gondatlanság fenforgása mellett a 23. §-ban meghatározott vétséget is elköveti. Ha ellenben valaki a saját művét jogosulatlanul másnak neve alatt közli, csak az általános magánjog szerint tartozik más személyiségi jogának megsértése címén felelősséggel (1. a 3. §-nál: Más nevének feltüntetése).18 A szerző a saját már megjelent művének újabb felhasználásában és átdolgozásában is korlátozva van annyiban, hogy azzal annak a jogát nem sértheti, aki a már megjelent művére tőle szerzői jogot szerzett (pl. a kiadó). Ha e tila-17 Dr. Kenedi Géza „Magyar szerzői jog“, 67. lap. 18 Az osztrák szerzői jogi törvény a 46. §-ban azt, aki megtévesztés céljából saját művét másnak nevével jelöli meg, ugyancsak vétség miatt bünteti.
