Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
3! korlátái között nyer jogot a mű többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére. Ellenkező megállapodás hiányában ugyanis nem száll át a kiadóra a mű fordításának joga (K. T. 518. §-a), a mű átdolgozásához való s a 6. §. 10. pontjában említett jogok (regény átalakítása színdarabbá s viszont, felhasználás mozgófényképészeti mű céljára, stb.); színművek, zeneművek kiadása iránt szerzett jog nem ad jogot a mű nyilvános előadására, s általában a művekre szerzett kiadói jog nem jogosít fel a műnek rádió útján való nyilvános közlésére. Különben itt is esetenként a szerződés értelmezésének dolga lesz, hogy mely jogok tekinthetők átruházottaknak, így pl., hogy a műnek kiadása csak a könyv (hangjegyfüzet) alakjában való kiadásra vonatkozik-e, avagy kiterjed-e a gramofon utján való többszörösítésre és forgalombahelyezésre is. A kiadói ügylet értelmezésére vonatkozóan rendelkezik a K. T. 522. §-a akként, hogy kétség esetében a szerződés a munkának csak egyszeri kiadására ad jogosítványt. S mivel a kiadói ügylet vonatkozhatik a műnek gramofonlemez utján való többszörösítésére és forgalomba helyezésére is, a most említett szabály alkalmazandó a gramofonra is. Ha tehát a gramofongyár jogot szerzett valamely zeneműnek gramofonra való felvételére, többszörösítésére és forgalombahelyezésére, amennyiben valamely felvételt többszörösített s forgalombahelyezett, kétség esetében nincs jogosítva újabb felvétel utján való többszörösítésre és forgalombahelyezésre, hacsak a fenforgó körülményekből nem lehet a felek ellenkező akaratára következtetni. Korlátolt az átruházás a kiadói ügyletnél rendszerint időbelileg is, így ha a kiadói ügylet egy, vagy meghatározott több kiadásra szorítkozik. A kiadói ügylet hatályának megszűnésével a kiadói jog egyébként is visszaszáll a szerzőre. Abban a terjedelemben, amelyben a kiadó a kiadói ügylettel a szerzőt illető jogokat megszerzi, ugyanő ezeket a jogokat dologi hatállyal érvényesítheti, s bitorlási keresettel léphet fel nemcsak harmadik személyekkel, hanem a szerzővel szemben is, ha pl. az utóbbi a kiadói szerződés ellenére maga adta ki, vagy más kiadóval adatta ki a művet. A kiadó — hacsak a kiadói ügylet tartalmából az ellenkező nem következik — a kiadói jogot a szerző beleegyezésének kieszközlése nélkül továbbruházhatja át, de felelős
