Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
32 marad a szerzőnek a kiadói ügylet szerződésszerű teljesítéséért. Tulajdonképen nem kiadói, hanem bizományi ügylet jön létre, ha a kiadó a saját nevében ugyan, de a kiadói jog mint kizárólagos jog megszerzése nélkül a szerző hasznára és rovására adja ki a munkát (1. részletesebben a 29. §-nál). Hogy a kiadói szerződés megszegése mennyiben minősül bitorlásnak, arról a 6. §. 3. pontja intézkedik. Előfordulhat, hogy a kiadó valamely művet (fordítást) abban a hiszemben, hogy azt kiadhatja, megfelelő számú példányban már kinyomatja, esetleg könyvkereskedőnek is elküldi, s ekkor fellép ellene egy másik kiadó, aki erősebb, nevezetesen korábban szerzett kizárólagos jogot igazol, s ez alapon a másik által kiadott példányok készletét zár alá veszi, elkoboztatja. Ily veszély ellen kívánt védelmet nyújtani a kir. Küria a P. I. 8252/1930. szám alatt hozott ítéletével. Eszerint a forgalmi élet alapját tevő jóhiszeműség követelménye az, hogy a művek kiadásával üzletszerűen foglalkozó kiadók — még ha nem is állanak egymással üz leti összeköttetésben — felvilágosítást adjanak egymás kérdezősködésére abban az irányban, hogy az egyik kiadó valamely mű (fordítás) kiadására tart-e oíy kizárólagos jogot, mely akadályul szolgál annak, hogy a másik kiadó a művet (fordítást) kiadja. A Kúria szerint a nyilatkozattétel ítélettel is kikényszeríthető akként, hogy a nyilatkozat elmulasztása az ebből eredő kárért való felelőséget vonja maga után. A szerzői jog átszállása szolgálati s más hasonló viszony esetében. Ha valaki szolgálati vagy vállalkozói szerződésen alapuló alkalmaztatása, illetve ténykedése körében az elvállalt kötelezettségének teljesítésekép készít más részére művet, akkor az eset körülményei szerint lesz eldöntendő az a kérdés, hogy mennyiben száll át vagyis mennyiben tekintendő átruházottnak a műre vonatkozó szerzői jog külön kikötés nélkül is a munkaadóra, illetve a mű megrendelőjére már a mű szolgáltatása iránt kötött szerződés folyományakép. Nincs tehát — mint azt a kir. Kúria P. I. 1684/1934. sz. alatt hozott ítélete is kiemeli — oly általános jogszabály, amelynél fogva az esetben, ha valaki védelem alatt álló művet szogálati vagy más hasonló szerződésnél fogva munkaadója részére elkészíteni s átadni köteles, akkor ellenkező kikötés hiányában a mű szerzői joga már a szerződés folyományakép korlátozás nélkül a munkaadóra szállna át. A szerzői jog átszállásának kérdése tehát mindenkor az eset körülményei s különösen annak, figyelembevétele alap