Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
30 kalmazni, ha a kiadó kiadói ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik vagy azt kereskedő üzlete körében köti meg (116. és 117. §-ok). A K. T. 519. és 522. §-aiból következik továbbá, s a kir. Kúria is kiemelte több ítéletében (P. I. 6298/1932. P. I. 614/ 1933. sz.), hogy kiadói ügylet csak akkor esik a K. T. 515—533. §-aiban foglalt szabályok alá, ha valaki nemcsak jogot szerez, hanem egyúttal kötelezi is magát arra, hogy a művet kiadja, vagyis többszörösíti, közzéteszi és forgalombahelyezi. Kétség esetén a kiadás kötelezettségének elvállalására kell következtetni akkor, ha a szerződést kötő kiadó kiadói ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik (Kúria P. I. 614/1933. sz.). Nem forog fenn továbbá kiadói ügylet akkor sem, ha a kiadó nem szerez kizárólagos jogot a mű kiadására. Ha tehát a kiadás tárgyában kötött szerződés a kiadás iránti kötelezettség elvállalásának vagy az átruházás kizárólagosságának hiányában nem a K. T. 515. §-a alá eső ügylet, akkor csak arról lehet szó, hogy a K. T. idevonatkozó rendelkezései hasonszerűség útján alkalmaztassanak, amennyiben a dolog természetéből vag_y az eset körülményeiből más megoldás nem kínálkozik.* így a kir. Kúria a P. I. 6298/1932. szám alatt hozott ítélettel elbírált esetben arra való tekintettel, hogy a felek között a kiadás tárgyában kötött szerződés nem minősül a K. T. 515. §-ában meghatározott kiadói ügyletnek, azt a vitás kérdést, hogy a mű második kiadásához szükséges volt-e a szerző külön engedélye, nem a K. T. 522. §-a alapján, hanem az eset körülményei szerint döntötte el akkép, hogy a további kiadás rendezése is jogos volt. A kiadói ügylet rendszerint szerzői jog átruházását foglalja magában. De nem szükségképen. Előfordulhat ugyanis, hogy azt, aki a mű kiadása iránt a kiadóval szerződik, nem illeti szerzői jog, így pl. ha az, aki egy 50 év előtt elhalt író valamely szerzői jogi védelem alól már felszabadult kiadatlan kéziratának tulajdonába jutott s az ily mű kiadása iránt köt kiadói ügyletet (K. T. 533. §-a). Egyébként azonban rendszerint a szerzőtől vagy jogutódjától, szóval a szerzői jogok alanyától szerzi meg a kiadó a mű kiadásához való jogot. Ez esetben a kiadói ügylet egyúttal a szerzői jog átruházását foglalja magában, de azzal a korlátozással, hogy a kiadó csak a szerződésben meghatározott terjedelemben (K. T. 522. §-a), egyébként pedig csak a kiadói ügyletre vonatkozó törvényes rendelkezések
