Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
29 csak maga a mü megalkotója értendő, így pl. a 3. §. 3. bekezdésben, a 4. §-ban. Előfordul gyakran, hogy valamely neves író, zeneszerző, képzőművész a jövőre vonatkozólag — esetleg egész életére is — leköti alkotandó műveit évi vagy darab szerint fizetendő díj ellenében egy vállalkozónak, aki ekként a szerzőnek gond nélküli megélhetést biztosít, magának pedig megszerzi az író (képzőművész) jövőbeli művei kizáró’agos értékesítésének jogát. A törvény ezt a kérdést is szabályozása körébe vonta. Kimondja ugyanis, hogy: a szerzői jogot a jövőben alkotandó miire is át lehet ruházni, — az ilyen szerződés azonban félévi felmondással felmondható, ha az átruházó a szerzőnek általában alkotandó minden művére vagy általában jövőben alkotandó műveinek meghatározott nemére vonatkozik. Nem mondható fel tehát egyes jövőben alkotandó mű átruházására kötött szerződés. A felmondás a már megalkotott műveket nem érinti. Tehát felmondás esetén is kiadhatja a kiadó a művet, vagy előadhatja a színház a darabot, melyet már készen megkapott. A felmondás megengedésével a törvény lehetővé kívánja tenni a félnek azt, hogy amennyiben ily szerződés reá utóbb súlyos teherként nehezednék, a szerződés további hatálya alól a felmondás útján mentesülhessen. A felmondás mindkét felet megilleti. De nehogy a fél a felmondási joggal a másik jogos érdekeinek sérelmére már röviddel az átruházási szerződés megtörténte után éljen, ezért a törvény szerint a felmondás csak akkor gyakorolható joghatályosan, ha a szerződés létrejötte után öt év már eltelt. A szerzőnek mint a gazdaságilag gyengébb félnek érdekében rendelkezik továbbá a törvény akkép, hogy az említett szabályoktól eltérő az a megállapodás, amely a szerző hátrányára szolgál, érvénytelen. Kiadói ügylet. A szerzői jog átruházására irányuló ügyletek közé tartozik rendszerint a kiadói ügylet is. A K. T. 515. §-a szerint kiadói ügylet az az ügylet, amely által valaki (kiadó) kész vagy készítendő irodalmi, műszaki vagy művészi munka többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére a szerzőtől vagy ennek jogutódjától kizárólagos jogot szerez. A K. T.-nek a kiadói ügyletre vonatkozó szabályait azonban csak akkor kell al-
