Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
22 P. I. 136/1933. sz. alatt hozott ítéletében kiemelte — a törvény 2. §-a alá eső gyűjteményes műről csak akkor lehet szó, ha a különböző szerzőktől átvett anyag összeválogatásában és elrendezésében önálló eredeti szellemi alkotás nyilvánul meg, mert különben több szerzőnek az 1. §. 3. bek. alá eső olyan műve jön létre, amelynél az egyes szerzők részei elválaszthatók. E részben is azonban a kir. Kúria csekély követelménynyel éri be. így az említett P. I. 136/1933. sz. ítéletében a kir. Kúria egy falinaptárt, mely menetrendi és díjszabási művekből kiválogatott adatoknak önállóan, eredeti módon elgondolt összeállítását tartalmazta, gyűjteményes műként szerzői jogi védelemben részesített. A törvény szerint gyűjteményes mű esetében a védelem az ilyen műre, mint egységes egészre annak szerkesz tőjét illeti, mint aki a más szerzőtől átvett anyag összeválogatásával és elrendezésével önálló, eredeti alkotást nyújtott.9 De emellett az egyes adalékok és művek szerzői külön is önálló védelemben részesülnek a tőlük származó alkotásra vonatkozóan. Vagyis a gyűjteménybe felvett egyes adalékok és művek szerzői egyébként megtartják külön szerzői jogaikat. A nem az. egész gyűjteményes műre, hanem csak az abban foglalt egyes adalékokra, művekre vonatkozóan elkövetett bitorlás esetében nem a gyűjteményes mű szerzője (szerkesztő), hanem csak az illető részek szerzői vannak jogosítva fellépni (Kúria 3338/1910. P.). Viszont az egész gyűjteményes mű bitorlása esetében a szerkesztő, mint a gyűjteményes mű szerzője jogosult a bitorló ellen eljárni, de rajta kívül fellépésre jogosultak az egyes adalékok, művek szerzői is, ugyanúgy, mint a szerzőtársak az 1. §. esetében. A gyűjteményes műbe foglalt adalékok, művek lehetnek védett művek, de lehetnek olyanok is, amelyek védelem alatt nem állanak, így régi írók műveiből, továbbá a nép ajkán keletkezett dalokból, mesékből stb. összeállított gyűjtemények. A gyűjteményes mű éppen az anyagnak bizonyos cél érdekében való összeválogatásával és elrendezésével válik egységes egésszé. Ezért a törvény szóbanlevő 2. §-a szempontjából gyüj-9 Az 1901. évi német törvény 4. §-a a gyűjteményes mű (Sammelwerk) szerzőjének a szerkesztőjét (Herausgeber), ha pedig ilyen megemlítve nincs, a kiadóját (Verleger) tekinti. Ugyanígy az osztrák törvény 8. és 9. §-a.
