Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
23 teményes műnek tekinti a mai közfelfogás a hírlapokat (újságokat) és a folyóiratokat is.10 11 A hírlap és folyóirat is a rendelkezésére álló anyagnak (cikkeknek) egy meghatározott cél érdekében való kiválasztása és összeállítása folytán egységes egésznek jelentkezik. A hírlapoknál (folyóiratoknál) az anyagnak az egységes cél érdekében való kiválasztását és összeállítását az irányítja, aki a szerkesztőség élén áll (rendszerint a felelős szerkesztő). A lapok egyes cikkei túlnyomó részben a rendes munkatársaktól (hírlapírók) erednek, akik a lapvállalattal szolgálati viszonyban állanak, továbbá a vidéki és külföldi tudósítóktól, akik a lapvállalattal rendszerint ugyancsak szerződéses viszonyban vannak. A lapokban megjelennek továbbá cikkek az alkalmi munkatársaktól, illetve olyanoktól, akik a lap részére esetenként cikkeket (vezércikkeket, tárcákat, regényeket, tudományos cikkeket stb.) írnak. A K. T. 517. §-ának 3. bekezdése akként rendelkezik, hogy a kisebb dolgozatok, amelyek a hírlapnak vagy folyó iratnak engedtetnek át, megjelenésük után a szerző szabad rendelkezése alá kerülnek. Ugyanez áll a K. T. 517. §-ának 2. bekezdése szerint általában valamely gyűjteményes mű részére szolgáltatott nagyobb dolgozatokra is, kivéve a Törvényben kiemelt azt az egyébként ritkán előforduló esetet, amikor az átengedett nagyobb dolgozat a gyűjteménynek oly részeként jelentkezett pl. mint melléklet, hogy az a könyv- vagy műkereskedés önálló tárgya volt. Ettől x kivételtől eltekintve tehát a gyűjteményes műbe felvett dolgozatot annak szerzője van jogosítva akár külön, akár összes munkáiban megjelentetni, míg a gyűjteményes mű szerkesztője ennek csak a meghatározott gyűjteménybe való felvételére van jogosítva.11 A K. T.-nek most említett rendelkezései megfelelően alkalmazandók a hírlapnak vagy folyóiratnak átengedett rajzokra (Bp. ítélőtábla P. XIV. 11.567/1932. sz.), s egyéb művekre is. Mindez természetesen csak ellenkező megákapodás hiányában áll. 10 Nálunk pl. Dr. Szalai Emil: „A magyar szerzői jog“ (1922.). Ezzel ellen létben Dr. Kened i Géza „A magyar szerzői jog“ (1908.) c. művében a hírlapokat s folyóiratokat nem tekinti szerzői jogi értelemben vett gyűjteményes műnek. 11 Az osztrák szerzői jogi törvény 9. §-a szerint az időszaki lapok, könyvek részére szolgáltatott cikkekkel azok szerzői csak a megjelenéstől •számított két év elteltével rendelkezhetnek szabadon.
