Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hatodik fejezet. Fényképészeti művek

163 szét, bár bizonyos művészi érzéket és tudományos készült­séget igényel, ezért a törvényhozások általában a fényképé­szeti művekre jelentékenyen rövidebb védelmi időt állapí­tanak meg, mint egyéb művekre.73 A törvényünk szerint a fényképészeti műnél a védelem tizenöt évre terjed annak a naptári évnek a végétől szá­mítva, melyben a fényképészeti mű először megjelent, ha pedig a mű a szerző életében nem jelent meg, a 15 év annak az évnek végétől számítandó, amely évben a szerző elhalá­lozott. A régi Szjt. 70. §-a szerint a védelmi idő csak öt évet tett ki, annak a naptári évnek lefolyásától számítva, amely­ben a felvétel jogosult levonata vagy utánképzése először megjelent, megjelenés hiányában pedig, amelyben az ere­deti felvétel történt. Az átmeneti intézkedést a 86. §. tartal­mazza. 70. §. Fényképészeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése> közzététele, forgalombahelyezése vagy pedig mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üz­letszerű bemutatása a szerzői jog bitorlásának tekintendő. Aki a fényképészeti mű szerzőjének a 68. §-ban meg­határozott kizárólagos jogát sérti, az bitorlást követ el. Ha tehát a hírlap valakinek fényképét közli anélkül, hogy a fénykép szerzőjének (a fényképésznek) beleegyezé­sét megszerezte volna, akkor a szerző (fényképész) sérel­mére a 70. §. értelmében elkövetett bitorlás esete forog fenn. Idevonatkozóan a kir. Kúria a P. I. 4862/1931, P. I. 5332 1932. sz. alatt hozott ítéletekben kimondta azonban, hogy abban az esetben, ha a hírlap egy igazolvány céljára szolgáló fényképet kap közlés végett, amelyen a szerző (fényképész) feltüntetve nincs, akkor az élet felfogása sze­rint a hírlap nem kötelezhető arra, hogy a szerzőt felkutassa, kinyomozza a közléshez való hozzájárulásának megszerzése végett Ha maga a szerző nem tartotta szükségesnek a fényképen a nevét és lakását (üzlethelyiségét) feltüntetni, s ekként maga sem gondoskodott arról, hogy a név és hely megfelelő módon való feltüntetésével hozzájárulásának meg­szerzését lehetővé tegye, akkor a hírlapvállalat, amely ily 73 Ifíy a német törvény 10 évben, az osztrák ugyancsak 10 évben, az olasz 20 évben határozza meg a védelem idejét, míg a svájci törvény szerint a védelmi idő a fényképészeti műveknél ugyanannyi, mint más műveknél. 11*

Next

/
Thumbnails
Contents