Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hatodik fejezet. Fényképészeti művek
164 fényképet kézhez kap, jóhiszeműen lehet abban a feltevésben, hogy a fényképész ez esetben a szerzői jogra súlyt nem helyezett. Ennélfogva ily esetben gondatlanság a hírlapvállalat terhére nem róható, ha elmulasztotta a neki átadott fénykép szerzője iránt való érdeklődést, minélfogva a sérelmes közlés tekintetében csak a gazdagodás erejéig felelős. A P. I. 1831/1933. sz. alatt kelt ítélettel eldöntött esetben egy nagyságánál és kivitelénél fogva egyébként fokozottabb védelemre érdemes fényképnek hírlapi közlése esetében is a kir. Kúria arra való tekintettel, hogy a fényképész neve és lakása (üzlethelyisége) felismerhető módon feltüntetve nem volt, az alperes hírlapvállalat terhére gondatlanságot megállapíthatónak nem talált amiatt, mert a fénykép szerzőjét fel nem kutatta a közléshez való engedély megszerzése végett. 71. i}. A jelen töt vény 1. §-ának második és harmadik bekezdésében, 2—6. §-aiban, 8., 9., 12. és 16. §-aiban, 18—44 §aiban, 60. §-ának második bekezdésében és 62—64. §-aiban foglalt rendelkezések a fényképészeti müvekre is megfelelően alkalmazandók. E szakasz értelmében többek közt a fényképészeti művekre megfelelően alkalmazandó a 64. §. rendelkezése is. E szerint abban az esetben, ha a megrendelt fénykép valakinek arcképét ábrázolja, a 68. §-ban meghatározott valamely jog gyakorlásához szükséges a megrendelő beleegyezése, s a 64. §-nak helyes értelmezése szerint az ábrázolt személy hozzájárulása is (1. a 64. §-nál). Abból, hogy a fényképezés útján készült arcképekre a 64. §. rendelkezése megfelelően alkalmazandó, következik, hogy ezzel kapcsolatban alkalmazást kell nyernie a 64. §-ban meghatározott tilalom megszegése esetére a 65. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezések is. Ezt külön is kiemeli a kir Kúria a P. I. 3618/1930. sz. alatt hozott ítéletében. Nyilvánvaló tehát, hogy a 71. §-ból csak tévedésből maradt ki a 65. §. 2. bekezdésére való hivatkozás. Azt a kérdést, hogy valamely arcképnek, mint fényképnek, valamely hírlapban való közlése esetében menynyiben szükséges az ábrázolt személy beleegyezése, a kir. Kúria a P. I. 3647/1928. sz. alatt kelt ítéletében álláspontját a következőkép fejtette ki: „Az élet felfogása szerint a közéletben szereplő személyekről feltehető, hogy nincs kifogásuk fényképüknek a lapokban való közlése ellen és pedig nemcsak akkor, ha a
