Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
142 sei ide nem vágnak. Ezt úgy kell érteni, hogy a 22. §. a maga egészében nem mutatkozik alkalmasnak arra, hogy a nyik vénos előadásra kiterjesztessék. Kétségtelen azonban hogy a 22. §-ban említett üzletszerű használat történhetik nyilvános előadás út ián is. Aki pl. tudomást szerez arról, hogy valamely gramofonfelvétel folytán előállított lemezek jogosulatlanul vannak forgalomban, s mégis ennek tudatában az ily lemezt nyilvános előadásra üzletszerűen felhasználja, az ezzel a cselekményével — függetlenül attól, hogy a gramofonra felvett mű nyilvános előadási jogát egyébként megszerezte-e vagy nem, — a mű mechanikai jogaival rendelkező jogosított sérelmére a 22. §-lban meghatározott vétséget követi el. Valamely film jogosulatlanul forgalomban levő példányainak a 22. §-ban meghatározott szándékos és üzletszerű használata is történhetik a film nyilvános előadása útján, amint arra a kir. Kúria P. I. 3165/1934. szám alatt hozott ítélete is utal. A 23. §. abban az esetben a nyilvános előadásra megfelelően alkalmazandó, ha a nyilvános előadással kapcsolatban pl. az előadást hirdető jelentésben (56. §.) a szerző nevét akarata ellenére megjelölik vagy mellőzik (1. 23. §-nál). 59. §. A 25—36. §-oknak és a 38—44 §-oknak rendelkezéseit a 49—51. §-okban említett müvek nyilvános előadására is kell megfelelően alkalmazni. Ez a szakasz a bírói eljárásra, a szerzői jogi szakértő bizottságra, az elévülésre és a beiktatásra az írói műveknél megállapított szalbályokat, amennyiben erre alkalmasak, megfelelően kiterjeszti a nyilvános előadás jogára is (1. a vonatkozó szakaszoknál).
