Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
14t házását tartalmazza, de egyúttal bizományi jellege van anynyiban, hogy a kiadó a saját nevében, de a szerző javára jár el a műre vonatkozó nyilvános előadási jog s az említett egyéb jogok értékesítése esetleg azok érvényesítése tekintetében. Ha a szerző jogai átruházás vagy öröklés folytán más érdekeltekre szálltak át, a színpadi kiadó feladata az érdekeltekkel a helyzetet a mű értékesítése szempontjából tisztázni, hogy az ő felelőssége mellett vele mint az értékesítési jogok rendelkezőjével harmadik személyek mennél nagyobb jogi biztonsággal szerződhessenek. A színpadi szerzők érdekében nálunk is megalakult a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete, melynek célja a nemzeti színpadi irodalom fejlesztése, a színpadi szerzők és fordítók szellemi és anyagi érdekeinek képviselése és védelme. Az Egyesület a tagjai javára a színpadi művek nyilvános előadása után járó jogdíjakat beszedi, s a szerzői jogdíjakat nem fizető színházakkal szemben a törvényadta lépéseket megteszi. Az Egyesület a tagjainak színművei felett azok nyilvános előadási joga tekintetében általában nem rendelkezik. Az Egyesületnek joga van azonban a színművek (zenésszínművek) műkedvelői előadására engedélyt adni megfelelő jogdíj lefizetése ellenében oly művekre nézve is, amelyeknek szerzői nem tagjai az Egyesületnek. Az Egyesület különben egyes tagjainak megbízásálból a műveik rádióközléséből befolyó díjakat is kezeli.61 Úgy a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, mint a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete egyaránt tagja a Párisban székelő „Confédération internationale des Sociétés d’auteurs et compositeurs“ — című alakulatnak. 58. §. A 18. §. második bekezdésének, a 19—21. §-oknak, továbbá a 23. és 24. §-nak rendelkezéseit a nyilvános előadásra vonatkozó szerzői jog bitorlásának esetében is kell megfelelően alkalmazni. Ez a szakasz a bitorlás jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kiterjeszti a nyilvános előadás jogaira is. Az 58. §. nem hivatkozik a 22. §-ra, s a miniszteri indokolás idevonatkozóan azt mondja, hogy a 22. §. rendelkezé-BI A műkedvelő előadások tárgyában a m. kir. belügvmiszter 109.000U932. VII. sz. alatt kiadott rendelete intézkedik. (L. a Függelék-ben.)
