Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
140 zenekar félfogadása iránt önállóan intézkedett, — ha ellenben a zenekar félfogadása a munkaadójának rendelkezésére vezethető vissza s ő mint alkalmazott a rendelkezést csak végrehajtotta, ez esetben a bitorlásért ő felelősséggel nem tartozik (1. 19. l§-nál). A kir. Kúria P. I. 3935/1928. szám alatt hozott ítéletében kiemelte, hogy a Szövetkezet tagjai közé tartozó zeneszerzőnek az alapszabályok 10. §-ának második és harmadik bekezdése alá nem eső összes zeneműveire vonatkozó nyilvános előadási jog már a belépés tényénél fogva a szövetkezetre száll, tekintet nélkül arra, hogy a szerző a zeneművét a Szövetkezetnek bejelentette-e vagy sem. A kir. Kúria ezzel az állásfoglalással a lehetőségig el akarta kerülni azt, hogy azok, akik a Szövetkezettől meghatározott összegű jogdíj megfizetése ellenében jogot szereznek védett zeneművek előadására, az előadásból kifolyóan felelősségre vonassanak. Színmüvek és zenés színmüvek nyilvános előadási jogával maga a szerző, de legtöbb esetben a kiadó (színpadi kiadó), akire a szerző a kizárólagos előadás jogát átruházta, rendelkezik. A színmű (zenés színmű) szerzője avégből, hogy színdarabjának színpadi előadását s általában annak értékesítését mennél eredményesebben biztosítsa, rendszerint valamely kiadóval — a színpadi kiadóval köt szerződést. Az ily szerződésekben, amint az a gyakorlatban rendszerint létrejönni szokott, — a szerző a kiadónak engedi át a színpadi előadás felett való rendelkezés kizárólagos jogát azzal, hogy a szerződés alapján a kiadó van jogosítva és kötelezve a saját nevében a színházakkal s más vállalatokkal megállapodni a darab nyilvános előadása tekintetében, egyúttal ő van feljogosítva és kötelezve a szerzői jog védelmére szükséges lépések megtételére (perek folyamatba tételére); a kiadó a jövedelmeket — meghatározott időszakokban megejtendő elszámolás alapján — a szerzőnek kiszolgáltatni köteles, levonva azokból az őt a szerződés értelmében megillető jutalékot. A szerződésben gyakran a szerző a darab fordítására, adaptálására (értve ez alatt az átdolgozást a műfaj megváltoztatása nélkül), a megfilmesítésre s a rádió útján való közlésre vonatkozó jogot is a színpadi kiadónak szokta átengedni. A szerző és a színpadi kiadó között az ezek szerint létrejött szerződés tehát a szerző részéről a nyilvános előadás jogának, esetleg más szerzői jogosítványoknak a szerződésben meghatározott korlátok és feltételek mellett való átru
