Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
13S A kir. Kúria P. I. 2034/1927., P. I. 3245/1928., P. I. 2989/ 1933., P. I., 5135/1934. szám alatt hozott ítéletei szerint a 18. számú jogegységi döntvény alkalmazása szempontjából közömbös az, hogy a vendéglőben nyilvánosan játszó zenekart közvetlenül a vendéglős fogadta-e fel. Már annálfogva ugyanis, hogy a zenekar védett zeneműveket ad elő jogosulatlanul a vendéglőben, a vendéglős az 57. §-ba ütköző bitorlásért felelősségre vonható, mert ha eltűri, hogy a bárki részére nyitva álló, vagyis nyilvános helyiségében zenekar játszók, ha azt ő nem is fogadta fel, ezzel már igénybe veszi a zenekart saját érdekében iparának előnyösebb kihasználására, s így őt olyannak kell tekinteni, mint a ki zeneművek jogosulatlan nyilvános előadásálban (előadatásában) közreműködik. Ehhez képest a kir. Kúria a vendéglős terhére a bitorlást megállapította tekintet nélkül arra, hogy a zenészeket a vendégek fogadták-e fel, ők huzatták-e a dalokat. Az említett ítéletekben kimondta továbbá a kir. Kúria, hogy a vendéglős felelőssége szempontjából közömbös az, hogy jelen volt-e a vendéglős, mikor vendéglőjében a cigányzenekar tilalomba ütköző zenedarabokat játszott. A P. I. 4582/1927. szám alatt hozott ítélet még azt is tartalmazza, hogy ha a vendéglős vendéglői iparának előnyösebb kihasználása végett eltűri, hogy a nagyközönség számára nyitva álló vendéglőjében elhelyezett zongorán a jelenlevő közönség előtt a vendégek valamelyike zenedarabokat játszók, akkor a vendéglős az ekkép eljátszott zeneművek tekintetében olyanak tekintendő, mint aki ezeket a zeneműveket nyilvánosan előadatta. A kir. Kúria P. I. 1507/1933. szám alatt kelt ítélete szerint a kocsmáros terhére gondatlanság állapítható meg már azon az alapon is, hogy a közönség részére nyitva álló üzletét elmulasztotta oly személyre bízni, aki az ő távollétében őrködik azon is, hogy a kocsmájában védett zenedarabokat jogosulatanul ne adjanak elő. A kir. Kúria P. I. 307/1933. sz. alatt hozott határozatában kimondta, hogy a 18. számú jogegységi döntvény helyes értelme szerint a jogosulatlan előadás eszközlőj ének kell tekinteni azt is, aki a helyiségben a kávéházi vagy vendéglői üzemet ténylegesen sajátjaként gyakorolja, nemkülönben azt is, akit a kávéház vagy vendéglő tulajdonosa a kávéházi illetve vendéglői üzlet állandó vezetésével megbíz. A kir. Kúria P. I. 3646/1934. szám alatt kelt határozata szerint pedig az üzem állandó vezetésével meg nem 'bízott alkalmazott is felelős a bitorlásért a saját személyében, ha a
