Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
138 kulatba való belépéssel átruházza arra zenei művei nyilvános előadási jogát. A Szövetkezet tehát közhasznú tevékenységet is fejt ki, amikor egyfelől biztosítja a szerzők részére zeneműveik nyilvános előadásának ellenértékét, másfelől azok részére, akik zeneművek nyilvános előadásával vagy előadatásával foglalkoznak, a jogdíj lefizetése ellenében elkerülhetővé teszi azt, hogy bitorlás miatt bajba keveredjenek. A mozgóképszínházak is fizetnek jogdíjat a Szövetkezetnek a hangos filmek után, ha a filmre felvett zenének nyilvános előadási jogát szintén a Szövetkezet védi. S mivel a vendéglősök, kávésok stb. mind többen jogdíjat fizető ügyfelei a Szövetkezetnek, ezért ezen az egyébként nagyon bizonytalan téren mind kevesebb a bitorlások esete.60 A Szövetkezet működésével kapcsolatban a kir. Kúria gyakorlata a 18. számú polgári jogegységi döntvényben foglalt jogelvet több irányban tovább fejlesztette. A P. I. 2924/1930. sz. alatt kelt ítéletében kifejti a kir. Kúria, hogy minden vendéglősnek, akinek vendéglőjében cigányzenekar játszik, számolnia kell azzal, hogy az ily zenekar védett zeneműveket is ad elő, s ha ezzel nem számol, már nyilván gondtalanul jár el. S minden vendéglősnek tudnia kell azt, hogy csak a Szövetkezettől nyert engedély alapján játszhatnak a zenekarok az ő vendéglői helyiségeikben védett zeneműveket, amire nézve a vendéglők a 1(68.809/1924. B. M. számú körrendelet szerint hatósági ellenőrzés alatt is állanak. Kimondta ebben az ítéletében a kir. Kúria azt is, hogy a vendéglős a védett zeneművek előadására vonatkozó jogot csak arra az időre szerzi meg, amelyre a jogdíjat kiegyenlítette. A vendéglőst tehát védett zeneműveknek az ő vendéglőjében történt jogosulatlan előadásával mindenesetre gondatlanságból elkövetett bitorlás vétsége terheli. 00 A Szövetkezet működésének a fontosságát felismerte a m. kir. belügyminiszter is, amennyiben a 168.809/1924. B. M. számú körrendeletében arra való tekintettel, hogy a közigazgatási hatóságok a büntetendő cselekmények elhárítása iránt is a tőlük telhetőt megtenni kötelesek, — felhívta az illetékes hatóságokat annak szigorú ellenőrzése iránt, hogy a kávéházak, vendéglők s egyéb szórakozóhelyek tulajdonosai, engedményesei és bérlői, továbbá az alkalmi zenés mulatságok és előadások rendezői —- előzetesen megszerezték-e a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetétől a zenemüvek nyilvános előadásának jogát, s amennyiben az illetők a nyilvános előadásra jogosító engedélyt meg nem szerzik, intézkedjenek a zenekaroknak további játszástól való eltiltása s a bitorlás mialt a további intézkedések megtétele iránt. A körrendeletét a Függelék-ben közöljük.
