Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

112

lyeztetésének valószínűsítése (Szjt. 28. §-a és Élj. Rend. 12. §. 1. pont). Ezeket a körülményeket tehát elég valószínűsíteni.

Az említett körülmények valószínűsítéséhez sem vehető igénybe a zárlati eljárás céljával és természetével ellentétben álló hosszabb bizonyítási eljárás (Bp. T. P XIV. 1723/

1930., P. XIV. 12,379/1932., P. XIV. 14,332/1933. s P. XIV. 12,706/1934. sz.).

A zárlatot a Sztj. 22. §-a esetében a terjesztő vagy használóellen az esetben is el lehet rendelni, ha ezeket szándékosság vagy gondatlanság nem terheli, vagyis akkor is, ha a bitorolt példányt jóhiszeműen tartják forgalomban, vagy ha a művet jóhiszeműen adják elő nyilvánosan (Bp. T. P. XIV. 15,128/1933.).

Marasztaló ítélet alapján, ha az alperes ellentmondással vagy a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbvitellel élt, a zárlat elrendelhető (Élj. Rend. 12. §. 2. pont).

Nincsen helye zárlat elrendelésének, ha a zárlatot kérő ellenfele valószínűsíti, hogy a panaszolt többszörösításre, fordításra, utánképzésre, közzétételre, forgalombahelyezésre, forgalomban tartásra, nyilvános előadásra vagy bemutatásra stb. vonatkozó jogosultságot kellően megszerezte, és ha a bíróság szükségesnek véli, megfelelő biztosítékot ad (Élj. Rend. 12. §. utolsó bek.). Ebben az esetben a bíróság a felek meghallgatása nélkül elrendelt előleg es zárlatot feloldja (Bp. T. P. XIV. 6004/1928. P. XIV. 1723/1930. sz.).

Felperes igényeinek veszélyeztetése már azzal is valószínűsítve van, hogy az alperes az általa kiadott művet forgalomba hozhatja (Kúria Pk. V. 6030/1923. sz.).

Az állítólag meglevő összes példányok beszolgáltatása nem mentesít a zárlat elrendelése alól, mert a jogosított a Szjt. 20. és 28. §-a értelmében a bárhol készletben található példányokat felkutatni jogosult (Bp. T. P. XIV. 12,816/1925'., P. XIV. 6184/1929. sz.).

A zárlatot lehetőleg a műnek, eszköznek vagy készüléknek, illetve előadásnak vagy bemutatásnak arra a részére kell korlátozni, mely a bitorlást tartalmazza, illetőleg amely a bitorlás elkövetésére van szánva (Élj. Rend. 10. §.), pl. a könyv megfelelő lapjára (Bp. T. P. XIV. 12,115/1930. sz.). Ha csak a mű címe bitorlás, akkor a zárlat a cím leragasztásával, filmnél a szalagból való kivágással foganatosítható. Ha a bíróság a hangos filmnek arra a részére, mely a sérelmezett betétdalt tartalmazza, a zárlatot elrendeli, akkor a betétdalnak a filmből való kivágását rendelheti el, vagy pe-