Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
113 dig a dalnak ebben a hangos filmben való bemutatását és nyilvános előadását eltiltja (Bp. T. P. XIV. 7295/1930. sz.). A zárlat foganatosítására nézve az 1881 :LX. te. 240. §-a irányadó. A bíróság a zárgondnokot az Élj. Rend. 14. §-a értelmében szükséges utasításokkal láthatja el. A feleknek a zárlat foganatosítása alkalmával, vagy a foganatosítás után a kiküldött által jegyzőkönyvbe foglalt megállapodást létesíthetnek az iránt, hogy a zárgondnok a többszörösítést és ’tánképzést elkészíthesse, a készletben levő példányokat eiárúsíthassa, a nyilvános előadást vagy bemutatást megtarthassa s a kiadások levonása után fennmaradó összeget a per jogerős eldöntéséig vagy a zárlat feloldásáig gyümölcsözőleg helyezze el (Élj. Rend. 15. §-a.) A zárgondnok intézkedése elleni előterjesztésre, elmozdítására. díjainak előlegezésére és viselésére nézve az 1881: LX. te. idevonatkozó rendelkezései irányadók. A kiküldött személyére és díjazására az Élj. Rend. 8. s 13. §-a és a Te. 90. §-a tartalmaznak intézkedést. Az 1881 :LX. te. 244. §-a itt is alkalmazást nyer, vagyis a zárlatot elrendelő végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt a zárlatot kérő fél által a per megindítandó, különben az ellenfél kérelmére a zárlatot fel kell oldani. Az 1881 :LX. te. 251. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a per bírósága, illetve per hiányában a zárlatot elrendelő bíróság az eljárás befejezése után határoz a költség viselése kérdésében, az következik, hogy ez csak az elrendelés esetében alkalmazandó, ellenben elutasítás esetén a végzésben kell határozni (Bp. T. P. XIV. 4888/1929. sz.). A bitorlás ismétlésének vagy folytatásának eltiltásánál a Ppé. 49. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni (Élj. Rend. 16. §-a.). 29. §. A jelen törvényben megállapított bűncselekmények tekintetében sértett az, akinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett vagy veszélyeztetve van. A már megjelent műveknél az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő szerzőnek, aki a művön szerzőül meg van nevezve. Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kiadó, és ha a kiadó megnevezve nincsen, a művön megjelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A művön megnevezett kiadó, illetőleg bizományos, az ellenkező bebizonyításáig, az álnevű vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintetik. 8
