Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

Ill

2. bek.) Ennek a zárlatnak joghatálya az, hogy a zárlat alá vett nyilvános előadást, illetőleg bemutatást nem lehet megtartani (Élj. Rend. 14. §. 2. bak.).

A per indítása előtt a zárlat elrendelésére az a törvényszék illetékes, melynek területén a zárlatot foganatosítani kell. Több törvényszék illetékessége esetén a zárlat elrendelése bármely illetékes törvényszéknél kérhető (Élj. Rend. 13. §. 1. bek.)

A per folyamán vagy megindításával egyidőben a zárlatot a perbíróságnál kell kérelmezni és pedig külön kérvényben. mert a zárlati kérelem felett a bíróság külön határozatban dönt (Élj. Rend. 13. §. 2. bek.).

A zárlatot kérő már a zárlati kérvényében szerzői vagy kiadói jogosultságát a szerző neve alatt megjelent eredeti művel vagy a Szjt. 42—44. §-ainak megfelelő beiktatással, illetőleg közokirattal vagy a Pp. 317. §-ában meghatározott magánokirattal, vagy egyéb hiteltérdemlő módon kimutatni köteles (Élj. Rend. 12. §. 1. pont). Ha a kérelmező ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a zárlat elrendelésének egyéb előfeltételeivel nem is kell foglalkozni, hanem a zárlat elrendelése iránti kérelmet jogosultság hiánvában el kell utasítani (Bp. T. P. XIV. 11.490/1932. P. XIV. 4600/1932. sz.).

A jogosultságot nem elég valószínűsíteni, hanem azt hiteltérdemlő módon kell kimutatni (Bp. T. P. XIV. 16,130/ 1933. sz.).

Az Élj. Rend. 12. §-ának utolsó bekezdése értelmében a bíróság a zárlatot az 1881 :LX. te. 239. §-ának megfelelően a felek meghallgatása nélkül előlegesen is elrendelheti, ezért is szükséges a jogosultságot már a kérvényben kimutatni; ha azonban a bíróság a felek meghallgatását rendelte el, akkor a jogosultság kimutatása pótlólag az erre kitűzött határnapon is történhetik.

A zárlati eljárás céljával és természetével össze nem egyeztethető a jogosultságnak tanúk kihallgatásával, vagy más hosszadalmas bizonyítási eszköz segítségével való kimutatása, ilyen tehát el sem rendelhető (Bp. T. P. XIV. 3701-/1932., P/ XIV. 14,332/1933. sz.).

Miután zárlati kérelem a per során is előtérjeszhető, sértettnek módjában áll a jogosultság kimutatásához szükséges bizonyítást a perben lefolytatni és ennek eredményéhez képest a zárlati kérelmet előterjeszteni; ilykép sértett ettől a jogsegélytől később sincsen elzárva.

A zárlat elrendelésének további törvényes feltétele a bitorlás tényálladékának és az igény érvényesítése vészé-