Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

AZ 1921. ÉVI UV. T.-CIKK A SZERZŐI JOGRÓL.

ELSŐ FEJEZET.

ÍRÓI MÜVEK.

1. A szerzői jog tartalma.

1. §. írói mii többszörösítésére, közzétételére és foryalombahelyezésére a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11—17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga.

Ha a műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mű többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalombahelyezéséhez valamennyi szerzőtárs beleegyezése szükséges.

Ha a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének töbszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalombahelyezéséhez az illető rész szerzőjének beleegyezése szükséges.

A szerzői jogi védelem alatt álló müvek. A Szjt. védelemben részesíti az írói műveket (1. §.), a zeneműveket (45. §.), a képzőművészet és iparművészet alkotásait (60., 66. §.), a fényképészeti műveket (68. §.), a mozgófényképészeti műveket (73. §•), a szövegképeket, térképeket, a törvényben meghatározott terveket, rajzokat, ábrákat és plasztikai műveket (67. §.).

A berni egyezmény 2. cikkének, valamint újabban a római egyezmény 2. cikkének felsorolása a tekintetben, hogy mik tekintendők szerzői jogi védelem alatt álló műveknek, megfelel a Szjt.-ünk szerint a fentiek értelmében védelem alatt állókként tárgyalt műveknek.

Az említett egyezmények külön említik még a tudományos műveket is, de ezek nyilván bennfoglaltatnak a Szjt.ünk szerint védelemben részesülő művek fogalmi körében.

A római egyezmény pedig külön sorolja még fel az előadást, szónoklatot, vallási vagy más hasonló természetű beszédet. A Szjt.-ünk 6. §-ának 2. pontja értelmében azonban az előadás, szónoklat, beszéd csak akkor részesül véde