Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
13 lemben, ha oktatás vagy szórakozás célját.szolgálja. Ennyiben a római egyezmény eltér a Szjt.-től. Sem a Szjt., sem az egyezmények nem szólnak azonban arról, hogy mi adja meg a műnek azt a minőségét, melynél fogva védelemben részesül. E tekintetben a kir. Kúria álláspontja az, hogy szerzői jogi védelem tárgya csak oly mű lehet, mely megalkotójának önálló, egyéni szellemi terméke. Vagyis a szerzői jogi védelem szempontjából csak azok a művek jöhetnek tekintetbe, amelyek alkotójuk egyéniségének bizonyos sajátosságát viselik magukon. S nyilvánvaló, hogy amennyiben a mű önálló egyéni szellemi tevékenység eredménye, annyiban az bizonyos újszerűség bélyegét is magán viseli. Ismert adatoknak, meglévő anyagnak feldolgozása is védelem alatt álló mű. ha ebben önálló, egyéni tevékenység nyilvánul meg (Kúria P. I. 3581/1934. sz.). Közömbös ellenben a szerzői jogi védelem szempontjából az, hogy a műnek mennyiben van irodalmi vagy művészeti értéke. így a kir. Kúria a P. I. 38881/1928. szám alatt a felperesnek „Vasúti pengőfuvardíjszámítási táblázatok“ cím alatt szerkesztett művére kimondta, hogy bár a felperes művének nincs irodalmi értéke, de a felperes a tájékozódás megkönnyítése végett a fuvardíjtáblázatoknak betűkkel megjelölt és magyarázó szöveggel ellátott csoportosításával olyan önálló egyéni munkálatot végzett, melynél fogva munkáját a szerzői jogi törvény szempontjából írói műnek kell tekinteni. A P. I. 2032/1930. sz. alatt kelt ítéletében kimondta, hogy az A) alatti rajz, mint a felperes eredeti iparművészeti alkotása a Szjt. 66. §-a értelmében szerzői jogi védelemben részesül, s erészben közömbös az, hogy az iparművészeti eredeti alkotásnak mennyiben van művészeti értéke. A P. I. 277/1930. sz. alatt hozott ítélet szerint valamely már létező gépnek vagy gépalkatrésznek oktatás céljára való megrajzolásában is önálló egyéni szellemi munka nyilvánulhat meg, mert az így készült rajz és ábra célja az, hogy a gép lényegét és működését mennél szemléltetőbbé, érthetőbbé tegye, amit különböző egyének más és más módon, más és más eredménnyel lesznek képesek elérni. A P. I. 1637/1934. sz. alatt kelt ítéletében a per tárgyát tevő rövid, csak egy-két kérdésből és feleletből álló élceket, amelyekben foglalt ötlet eredetét megállapítani nem lehet, védelem alatt álló műveknek nem tekintette, mert bennük a gondolatok feldolgozásának és szavakba foglalásának egyéni sajátos jellege fel nem ismerhető.
