Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
110 vény ekként a Pp. szabályaira utal, lehetővé kívánja tenni egyes szakértők szóbeli meghallgatását is, ami egyes esetekben megfelelőbb lehet az állandó szakértőbizottság meghallgatásánál (min. ind.). 28. §. A keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg, vagy az előtt, vagy a per folyamán a sértett kérelmére, ha a bitorlás tényálladékát és igényei érvényesítésének veszélyeztetését valószínűsíti, a bíróság biztosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket zárlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltja. A 28. §. lehetővé kívánja tenni a sértett fél jogos érdekéiben, nevezetesen veszély esetén, további jogsérelmek és károk bekövetkezésének elhárítása végett, hogy a sértett kérelmére a bíróság ideiglenes biztosítási intézkedésképen a bitorlót a bitorlás folytatásától és ismétlésétől eltilthassa, a jogosulatlanul előállított példányokat, s azok előállítására szolgáló eszközöket zárlat alá vehesse, hogy ekkép a jogosulatlanul előállított példányok további forgalombahelyezésének s a példányok további jogosulatlan előállításának, stb. eleje vétessék. Az Élj. Rend. 11. §-a szerint — amennyiben e rendeletből más nem következik — a szerzői jogi zárlatra is a végrehajtási zárlatra vonatkozó szabályokat, vagyis az 1881: LX. te. 237—252. §-aiban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Ehhez képest a másodbíróságnak a szerzői jogi zárlat elrendelése kérdésében hozott helybenhagyó végzése ellen a Pp. 40 §-a s a kir. Kúria 714. sz. elvi határozata értelmében további felfolvamodásának helye nincs (Kúria Pk. I. 711/ 1930. Pk. I. 5740/1930. sz.)91 Zárlatnak van helye azokra a tárgyakra, amelyre nézve a törvény értelmében elkobzásnak lehet helye (Élj. Rend. 10. §. első bek.) Ha szerzői jog bitorlása színmű, zenemű, zenés színmű vagy mozgófényképészeti mű nyilvános előadásában, avagy képzőművészeti (iparművészeti) alkotásoknak vagy fényképészeti műveknek mechanikai vagy optikai készülék segélyével való bemutatásában áll, zárlatnak van helye ezeknek nyilvános előadására vagy bemutatására is (Élj. Rend. 10. §. 61 * * * 61 Ezért a kir. Kúriának csak igen ritkán van alkalma a zárlat kérdésében érdemi határozatot hozni, s így a szerzői jogi zárlat tekintetében bírói gyakorlat az alsóbíróságok, főkép a budapesti kir. ítélőtábla határozataiban: alakult ki.
