Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

109 A bitorlásból érvényesített igények elbírálása gyakran szükségessé teszi a szerzői jogok tárgyában kötött szerző­dések, nevezetesen a kiadói ügyletek közelebbi vizsgálatát, értelmezését, s általában a szerzői jogok átruházása és át­szállására vonatkozó kérdések elbírálását, amely kérdések mind a magánjog körébe tartoznak és sokkal bonyolultab­bak, mint a büntetőjogi kérdések. Mivel a jogvita eldöntéséhez a feleknek gyakran fontos személyi és erkölcsi érdekei fűződnek, amelyek vagyoni ér­tékmérővel nem mérhetők, ezért indokolt, hogy a szerzői jogi perek a törvényszék hatáskörébe tartozzanak. A szerzői jog terén egyébként az élet sokkal gyorsab­ban halad, mint általában a jog többi területein, s így kívá­natos, hogy a törvényszéki hatáskör révén a kir. Kúriának a törvénymagyarázó és jogfejlesztő tevékenység kifejtésére mennél több ügyben akalma nyíljék. 26. §. A sértett fél az eljárást a bitorlás elkövetésének helyére nézve illetékes törvényszéknél vagy annál a törvény­széknél indíthatja meg, amely az alperesre nézve általánosan illetékes. A 26. §. csak az alapvető illetékességi okokat tartal­mazza. A további illetékességi okokat az Élj. Rend. 2. §-a állapítja meg. 27. §. Az eljárás csak a sértett fél kérelmére indíttatik meg. A sértett fél az elsöbírósági ítéletet megelőző tárgyalás befejezéséig kijelentheti, hogy a bitorló megbüntetését nem kí­vánja. Ilyen kijelentés esetében büntetésnek helye nincsen. Egyebekben az eljárásra a polgári perrendtartás szabályai irányadók azokkal az eltérésekkel, amelyeket a 89. §. alapján kibocsátandó rendelet megállapít. Az eljárást a bitorlásnak úgy a büntetőjogi, mint a ma­gánjogi következmények érvényesítése iránt csak a sértett fél kérelmére lehet megindítani. Az Élj. Rend. 5. §-a értel­mében a büntetés iránti kérelmet csak a keresetben lehet előterjeszteni, a törvény 27. §-ának második bekezdése sze­rint pedig a sértett az elsőbírósági ítéletet megelőző tárgya­lás befejezéséig kijelentheti, hogy a bitorló megbüntetését nem kívánja. Az eljárásra a Pp. szabályai nyernek alkalmazást, ha­csak az Élj. Rend. máskép nem intézkedik. Amikor a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents